Témaválasztás, terjedelem
A kiírásban szereplő témák a pályázat kereteit adják meg. Ezek közül egyet kell választani, és csak azzal kell foglalkozni, azt kell kidolgozni. Nem szabad a kiválasztott témától eltérő dolgokat belekeverni a szövegbe, mert az "testidegen" része lesz a pályamunkának. A kevesebb gyakran több!

Személyesség, személyes kötődés
A kiírásban rendszerint szerepel, hogy a pályázatban "kedvenc" dolgokról is lehet írni. Érték a választott téma iránti elkötelezettség, a személyes viszony, az érdeklődés és a saját munka (kísérletezés, mérés vagy eszköz, játék megépítésének) bemutatása.

Fogalmazás, nyelvi megformálás
Ne vegyünk át szó szerint mások által írt, másutt megjelent (például az interneten található) szövegrészeket. Az így összeállított szöveg stílusában "szétesik", hivatkozásai, utalásai hibásak lesznek, ezért nehezen olvasható.
Különösen veszélyes olyan szöveget szó szerint átvenni, amely általunk kevéssé ismert szakterületről szól. Ilyen esetben a szakszerűtlen szövegkörnyezet nevetségessé is teheti az elkészült munkánkat. Az "idegen", kevéssé ismert témáról ezért nem érdemes részleteket "átvenni", jobb, ha éppen csak megemlítjük a témát, vagy csak idézetként veszünk át rá utaló szövegrészt. Ha valóban nagy szükségünk van egy hosszabb idegen eredetű szövegre - például azért, mert értelmezés, valaminek a leírása található benne -, akkor azt eltérő formátummal (tipográfia) szerkesszük be dolgozatunkba - természetesen a forrás pontos megadásával.
A szöveg nyelvi megformálására is ügyeljünk! A kész szöveget olvassuk el egészében, mert a pályamunkát a versenybizottság is ilyen módon fogja értékelni!

Szövegtagolás, cím és oldalcímek
A címlapon mindenképpen szerepeljen a nevünk, a pályázat (általunk adott vagy választott) címe, az iskola neve és székhelye (elég a település neve), az osztáy (évfolyamunk) száma! A pályázat (kiírásban szereplő) címe itt nem kell, de ha mégis felírjuk, akkor azt feltétlenül tegyük idézőjelek közé!
Ne adjunk Mi is az a...? jellegű címeket! Ez tudálékosságot sugall, és felveti annak gyanúját, hogy a szerző maga sem tudja, mit akar, vagy mit kellene az adott témáról írni. Helyette egyszerűen a szóban forgó dolog neve lehet az oladalcím, esetleg kiegészítve valamilyen ismertetési szemponttal, például: szerkezete, jellemzése, bemutatása, tulajdonságai.
A tagolást vegyük komolyan, mert a tagolatlan szöveg nehezen követhető, az ilyen munkában nehéz megtalálni egy korábban már olvasott részt, ezért a szöveg használata nehézkes! Ha a szöveg szerzője folyamatosan igényli a figyelmünket, akkor azt fenn kell tartania, különben hamar belefáradunk az egyhangúságba. Az oldalcímek is a keresést, a szöveg aktív használatát segítik.
Gondoljuk át jól a szövegünk tagolását! A jól tagolt szöveg olvasása, és a részleteik keresése is könnyebb

Formátum, gépelés
A szövegszerkesztővel készített és kinyomtatott dokumentumok esetén ma már elvárás a sorkizárt (jobbszél kiegyenlített) formátum. Ez nem igényel külön munkát, a megjelenés viszont így tetszetősebb. Tessék tehát bekapcsolni a sorkizárást!
A kiemelések használatában viszont legyünk mértékletesek, mert az általuk jelölt másodlagos szerkezet zavarhatja a szöveg természetes szerkezetének követését. A gépelés során legyünk figyelmesek, ne feledjük el a különleges formátumú részek beállításait beírni (például kitevő, alsó index) és ellenőrizni az eredményt!
A képek, ábrák és egyéb dokumentumrészek azonosítását a megfelelő helyre írjuk, és a szövegben ugyanígy hivatkozzunk ezekre! Célszerű a hivatkozásokat (például vastagítással) kiemelni.
Lehetőleg a Times New Roman betűtípust használjuk, ezt a legkönnyebb olvasni! Ne használjunk 12 pontnál kisebb betűméretet, mert az apróbetűs szöveget - különösen hosszabb sorok esetén - nehéz olvasni! Érdemes arra is gondolni, hogy az, aki a munkánkat bírálja, sok hasonló írást fog megnézni (ami több tíz oldalt jelent), tehát nem mindegy, mekkora erőfeszítést várunk el tőle. (Ezt a szempontot más pályázat készítésénél is érdemes megfontolni.)

A nevek pontos írása, helyesírás
Gyakori (hiba), hogy a pályázatban ugyanaz a név többféleképpen is szerepel, de az okról nem esik szó. Ha a különféle források eltérő írásmódot használnak, akkor erre ki kell térni, majd az egyik változatot kell használni az egész szövegben. A nyelvi szabályok, a helyesírás szabályainak betartása itt is kötelező!
Az összetett mondatokból gyakran kimaradnak az írásjelek (vessző, pontosvessző, kettőspont), ami a mondatot félreérthetővé teszi. Pedig a korszerű szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrzői az ilyen jellegű hibákat és az egyszerű elírásokat is nagy biztonsággal jelzik. Ezt tessék kihsználni!

Irodalom, könyvészeti adatok, hivatkozás
Tudományos igényű munkák esetén a szakmai irodalomra való hivatkozás elengedhetetlen feltétel, ugyanakkor szigorú szabályok kötik.
Tudományos jellegű írásokban - kivételes esetektől eltekitve, ilyen például a monográfiák esete - egynél több forrás megadása szükséges. A versenyen ezek egyike a tankönyvünk is lehet!
Az irodalomjegyzéknek nem célszerű különféle neveket adni, mert ezek felesleges kötöttségeket fejeznek ki; például "Felhasznált irodalom", "Ajánlott irodalom". Az ilyen megadás jogviták alapja is lehet. A felsorolás címeként elegendő annyi, hogy "Irodalom".
Irodalom megadásában kötelező megadni a szerző nevét, a mű címét, a kiadót és a kiadás évét. Ha a műnek van valamilyen különleges sajátsága (tankönyv, egy sorozat tagja, folyóirat vagy különleges, alkalmi kiadvány cikke), akkor ezt is fel kell tüntetni.
Az internetes forrás esetén a honlap címén kívül a letöltés időpontját (legalább a napját) is meg kell adni.
Az irodalomjegyzéket sorszámozni kell.
A versenybizottság kedvezőtlen tapasztalatai miatt külön lapon foglalkozunk más munkákból átvett szövegek, idézetek korrekt kezelésével. Kérjük a kollégákat, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések értelmezésében legyenek a diákok segítségére!
Nem értékelhető sokra az olyan (leggyakrabban történeti témájú) pályázat, amely egy vagy néhány internetes forrás anyagának egyszerű összevágásával jött létre (esetleg a források megadása nélkül), mert ez nem tekinthető saját munkának. Az ilyen szövegek forrása ma már elég könnyen felderíthető.

Kísérlet elvégzése, eszköz építése, ezek ismertetése
Igazán nagy értéke a pályázó által elvégzett kísérletnek, az általa megépített eszköznek van. Ilyenkor a kísérlet, az eszköz teljes leírását várjuk, amelybe az előkészületek és a sikertelen próbálkozások, a buktatók is beletartoznak. A saját kísérletet, mérést, az eszközt és annak megépítését fényképpel dokumentálhatjuk, a mérésnek pedig legalább a fő adatait adjuk meg!
Ha a pályázó valamelyik témához egy általa el nem végzett, látott vagy leírásból megismert kísérletet ismertet munkájában, akkor ezt mindenképpen jelezze, mert ilyenkor más elvárások érvényesek a leírással szemben.

Szóbeli "védés"
A pályamunka szóbeli védése az ismertetéssel, bemutatással kezdődik, amelyben ma már általános a számítógépes bemutató (prezentáció) használata. A kivetített és az elmondott szöveg legyen tömör, de mutassa be a témát és az elvégzett munkát!
A védés értékelésében kiemelkedő szempont a jó fellépés, a pontos fogalmazás és a téma mélységének ismerete is. A versenyzőnek arra ügyelnie kell, hogy az addig tanult tananyagot biztonságosan ismerje. A csak felületesen ismert részletekre nem érdemes kitérni, de ha ez elkerülhetetlen, akkor érdemes a versenyzőnek azonnal jeleznie, hogy ezzel alaposabban nem foglalkozott. A saját munkát viszont feltétlenül ki kell emelni, utalva a nehézségekre, buktatókra, a sikertelen próbálkozásokra, az eredményre és az esetleges kudarcokra is.
A számítógépes bemutató használata mellet az egyszerű, a helyszínen is elvégezhető kísérletet érdemes élőben bemutatni. Ez élményszerűvé teszi az egész ismertetést, és rendszerint jó alapot nyújt a könnyen megválaszolható kérdésekhez is.
Ügyelni kell az időkeret betartására, és a zsűri kérdéseire is rövid, tömör válaszokat kell adni, esetleg a kérdezett dolgot egyszerűen be kell mutatni. Az nem nagy probléma, ha a versenyző valamely kapcsolódó részletet nem ismer, de egy (szakmai) tévedés - különösen akkor, ha tanult középiskolai anyagról van szó - az egész munkára árnyékot vethet.