A megyében az évek során több néven is működött pedagógiai intézetnek 1995-től voltam szaktanácsadója fizikából. Ezen időszakban a középiskolai fizikatanári ankétokról minden évben egy összefoglalót közöltem. Ezek részben önállóan - egy kétoldalas lapon - az intézet havi tájékoztatója mellékleteként, részben a kiadványba beszerkesztve jelentek meg. A megjelent beszámolókat most is érdekesnek tartom, mert eléggé egységes szempontok szerint készültek, így némi összehasonlításra is alkalmat adnak, ugyanakkor a másutt megjelenő adatokat kiegészítik az előadásokról itt található ismertetők.

Főlap

Taralomjegyzék

1996 (39.) - Sárospatak
1997 (40.) - Békéscsaba
1998 (41.) - Székesfehérvár
1999 (42.) - Pécs
2000 (43.) - Keszthely
2001 (44.) - Gödöllő
2002 (45.) - Salgótarján
2003 (46.) - Esztergom
2004 (47.) - Miskolc
2005 (48.) - Székesfehérvár
2006 (49.) - Paks
2007 (50.) - Szeged (Jubileumi)
2008 (51.) - Békéscsaba
2009 (52.) - Kaposvár
2010 (53.) - Miskolc
2011 (54.) - Sárospatak


Fizikatanároknak

Beszámoló a XXXIX. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Sárospatak, 1996. április 1-3.)

Ahogyan azt tavaly Miskolcon már bejelentették, az idei ankét Sárospatakon volt. A főiskola kollégiuma és étterme kitűnő körülményeket biztosított a résztvevőknek, a rendezésben oroszlánrészt vállalt Árpád Vezér gimnázium pedig - hasonlóan az önkormányzat képviselőihez - szeretettel fogadta a rendezvényt és annak minden résztvevőjét.

A plenáris ülések helyszíne a Művelődési Ház színházterme volt. A városi önkormányzat nevében a jegyző üdvözölte a konferenciát, majd rövid ismertetőjében arról beszélt, hogy miért látja szívesen az ankétot a város. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat részéről Kiss Dezső professzor úr, a társulat elnöke nyitotta meg a rendezvényt.

Az első előadást Baksay László egyetemi tanár (Alabamai Egyetem, Tuscaloosa, U. S. A.) tartotta. Az előadás címe: A fizika oktatása Németországban, az USA-ban és Magyarországon. A magyar anyanyelvű professzor, aki 11 éves korában Németországba került és ott végezte tanulmányai nagy részét, most az Egyesült Államokban dolgozik, kutat. Számos magyar egyetemi hallgatót fogad, sok magyar munkatársat foglalkoztat. Véleménye szerint a magyar oktatási rendszer feltűnően eredményes, ezért nem ajánl változtatást. Elemezte az előnyöket és a hátrányokat, majd véleményét röviden úgy összegezte, hogy csak a legszükségesebb változtatásokat szabad elvégezni. A fórum keretében és egyéni beszélgetések során elmondta, hogy tulajdonképpen senki sem érti a "magyar csodát", maga is szeretne megismerkedni a részletekkel, hogy a jelenségre jó modellt tudjon adni.

Halász Tibor (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Fizika Tanszék, Szeged) A NAT és a fizikaoktatás új lehetőségei címmel tartott előadásában számos érdekes összefüggésre világított rá. Mint a NAT fizika részének kidolgozója érdekes szempontokra hívta fel a figyelmet. Ezek elsősorban az iskolák és a szakemberek, a szakma lehetőségeit bővítik. Az előadásban kiállt és korrekt logikával érvelt a kétszintű érettségi vizsga mellett.
Reform előtt az érettségi vizsga címmel számolt be Lukács Judit, az Országos Közoktatási Intézet (Budapest) Értékelési Központjának munkatársa a tanév során lezajlott felmérés eredményéről. Az előadó kiemelte, hogy feltűnően kevés iskola adott véleményt a tervezetről. Ismertette az egyes kérdések feltétel nélküli és módosításokkal való elfoga-dottságának arányát. Az adatok szerint a válaszolók nagy része elfogadja a kétszintű érettségi vizsgát. Az előadó is elismerte, hogy a válaszlap kérdései erősen (néhol szerencsétlenül is) irányítottak voltak, és a válaszolók aránya sem engedi meg messzemenő következtetések levonását. Sajnos az előadó nem tudott maradni a rendezvény végéig, így csak a folyosói beszélgetés alapján szerezhetett benyomást a résztvevők véleményéről.
A délelőtt Gecső Ervin (Országos Közoktatási Szolgáltató Intézet, Budapest) A fizika érettségi változásai 2004-ig címmel tartott "csonka" előadásával zárult. A program sajnálatos csúszása miatt erre az előadásra nem maradt elegendő idő.
A hirtelen kibontakozó vitában Radnai Gyula tanár úr súlyos kérdést vetett fel: Van-e lehetőség a már letett (felvételinek is számító) emelt szintű vizsga megismétlésére, javítására? Az indulatoktól fűtött hangulatban áthidaló megoldásként másnap estére fórumot hirdetett a rendezőség.

Délután fakultatív (önköltséges) kirándulások voltak. (Ezt az időt nagyon sajnáltam, mert számos program zsúfolt, hajszolt volt.)

A második nap a műhelyvezetők bemutatkozásával kezdődött. A mintegy 24 műhelyt (pontos számot az utólagos jelentkezések, a lemondások és egyesek elmaradása miatt nem lehet tudni) általában kétszer tartották meg délután a műhelyvezetők. (Itt említem meg, hogy a konferencia ideje alatt kollégák több mint tíz kiállítással szerepeltek, de néhány gyártó és forgalmazó is jelen volt.) Ezt további előadások követték.

Mészáros Sándor főiskolai tanár (Tungsram) A Hold-radar kísérletek 50 éves évfordulója címmel tartott igen érdekes tudomány- és technikatörténeti előadást. Demonstrációként bemutatta az antenna saját maga által készített kicsinyített, de működő mását.
A konferencia fontos mozzanata volt a Középiskolai Oktatási Szakcsoport vezetőségének beszámolója, majd az új vezetőség megválasztása.
A délelőtti programot Németh Judit egyetemi tanár (Eötvös Loránd T udományegyetem, Elméleti Fizikai Tanszék, Budapest), a társulat alelnöke "Tegyük ismét népszerűvé a fizikát! Javaslatok" címmel megtartott előadása zárta. Az előadó megállapította, hogy az egyetemi oktatók helyzete az utóbbi 30 évben állandóan romlott. Kétféle nézet terjedt el a helyzet értelmezésére. Az Amerikából indult elképzelés szerint a technika önállóan fejlődik, nincs szüksége a fizikára. A Japánból származó értelmezés szerint a fizikából táplálkozó területek kimerülőben vannak, ezért az alapkutatásokat kell folytatni ahhoz, hogy új területekre leljenek. A társulat "QUO VADIS FIZIKA?" összefoglaló címmel két számot szentelt a Fizikai Szemléből (1996/2-3) az ilyen tárgyú elemzéseknek. Szerinte a probléma az, hogy jelentős politikusok kijelentették, hogy "Magyarországon alapkutatásra nincs szükség, azt át kell venni másoktól." Ezzel az a baj, hogy új technológiát csak úgy lehet átvenni, ha az ismereteket kutatások alapján szerzik. Az előadó kifejtette azt is, hogy a felvételihez rengeteg feladatot kell megoldani. De úgy tudja, hogy azokat a tanárokat is utálják a gyerekek, akik nem gyötrik feladatokkal a diákokat. Elmondta, hogy a társulat összeállított egy listát, amelyen számos témát kínálnak rendszerint több előadóval. Az előadások ingyenesek, csak útiköltséget kérnek, de KIZÁRÓLAG ISKOLAI ÓRÁKON HAJLANDÓK ELMONDANI! Az egész osztályt szeretnék hatásuk alá vonni. (A listát lásd például a Fizikai Szemle, 1996/4. 139. oldalán!)

Délután a műhelyfoglalkozások zajlottak. Ezekről (és a kiállításról) még vázlatos képet sem tudok adni, így a felsorolástól is eltekintek.

Este - mint már fentebb szó volt róla - a NAT-ról és az érettségi vizsgáról rendeztek fórumot. Erről jegyzőkönyv készült, amely előbb utóbb hozzáférhető lesz. Szabad legyen - önkényesen - három megállapítást, mint többé-kevésbé elfogadott véleményt kiemelnem. Kiderült, hogy a NAT sokkal inkább lehetőségeket ad a tantárgynak, mint amennyire korlátokat állít. A fizikát (is) új módon kell tanítani, másként kell gondolkodnunk a diákról és a tananyagról egyaránt. A kétszintű érettségi vizsga bevezetése korainak tűnik, nem indokolt azzal próbálkozni, hogy a változó felsőoktatáshoz igazítsuk a középfokot lezáró vizsgát.

A harmadik nap Ködöböcz József ny. főiskolai tanár (Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak) A mi Comeniusunk címmel tartott történeti előadásával kezdődött. Az előadó több szempontból ismertette Comenius hányatott életének történetét és gazdag, sokoldalú munkásságát.

Ifj. Gazda István tudománytörténész (Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest) záró előadásának címe: Az 1000 éves magyar iskola - a természettudományok oldaláról. Parádés stílusú előadásában számos olyan kérdést taglalt, amely a tudományok történeti megközelítését segíti. Utalt a népmesék csillagászati adataira, a Corvinák természettudományos közléseire. Érdekes megjegyzést fűzött a magyar tudomány egykori és mai jelenségeihez: régen sok tudós éveket töltött külföldön, hogy itthon magasabb szinten dolgozhasson; ma itthon tanulnak, hogy külföldön kamatoztathassák tudásukat. Az előadás befejező részében néhány már elérhető, és a közeljövőben várható könyvet ajánlott.
A rendezvény a díjkiosztással és egy rövid értékeléssel zárult. Ez utóbbiból egy érdekes adatsor: két évvel ezelőtt Debrecenben 315, tavaly Miskolcon 246, itt 200 regisztrált tanár vett részt.

Figyelem! Az 1995. évi XXXVIII. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét kivonatolt anyaga még korlátozott számban megrendelhető a társulatnál. A 360 oldal terjedelmű kötet részletes összefoglalót nyújt az ankét teljes anyagáról, így azok az iskolák is (olcsón) tájékozódhatnak, amelyek nem képviseltették magukat.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a XL. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Békéscsaba, 1997. április 2-4.)

Ebben az évben Békéscsaba adott otthont az ankétnak. Az MKM, az ELFT Középiskolai Oktatási Csoportja, az ELFT Békés Megyei Csoportja, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és Békés Megye Önkormányzata jegyezte az eseményt, ami mindvégig érezhető volt a konferencia magas színvonalú megrendezésében. A helyszín a város "Iskolacentruma" volt, ahol két középfokú intézmény és egy kollégium biztosított megfelelő lehetőséget mindenre.

Az előadások helyszíne a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola aulája volt, a kiállításokat és a műhelyfoglalkozásokat pedig a szomszédos Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola termeiben bonyolították le. E két intézmény, a kollégium és az étkezde egy udvarra nyílik, így minden könnyen, gyorsan elérhető volt, ami lehetővé tette, hogy csaknem mindenhova eljussunk. Ez persze a mértéktartó, átgondolt programon is múlott.
Az ankét egyébként tudományos jubileumot ünnepelt, ezért címet is kapott: "Az elektron, ami megváltoztatta életünket". Így tehát csaknem minden a 100 éves évforduló és az elektron körül zajlott.

A megnyitó és a szokásos díjátadások után a műhelyvezetők bemutatkozására került sor.

Az igen nagyszámú, összesen 20 műhely számos érdekes témát tárgyalt. Feltűnően kiegyenlített volt a témaválasztás is; egyaránt volt kísérleti, elméleti, szimulációs, történeti és módszertani műhely, de választott témaköröket is hasonló gazdagság jellemezte; esett szó a mechanikáról, a hullámtanról, az áramlásokról, az információs technikáról és persze az elektronról, az elektronikáról.
Bevezető előadásként hangzott el Kovács László (Berzsenyi Dániel Főiskola, Fizika Tanszék, Szombathely): Az elektron története című előadása. Persze valójában nem az elektron történetéről volt szó, inkább a tudományos "életútja", a tudomány fejlődésére gyakorolt hatása volt a téma.
Bor Zsolt (József Attila Tudományegyetem, Természettudományi kar, Kvantumoptikai Tanszék, Szeged): Hullámoptikai jelenségek címmel igen érdekes előadást tartott, melyben ismertette a "széli-hullám" elmélet alapjait. Ez tulajdonképpen a hullám akadályok szélén való viselkedését tárgyalja. A jelenség bemutatására néhány érdekes felvételt is mutatott.
A délelőtti előadásblokkot Beleznai Ferenc (Központ Fizikai Kutatóintézet, Budapest): Félvezető eszközök - a modern elektronika alapjai című előadása zárta. Ebben egyszerű modelleket adott a félvezetők működésének értelmezésére, néhány aktuális eredményt ismertetett, majd a fejlődés várható irányait vázolta.
Délután elsőként egy óra a műhelyfoglalkozásokra, majd két óra az eszközkiállítás megtekintésére, végül még egy óra ismét a műhelyekre volt szánva. Ez nagyon szerencsés volt, mert a műhelyek gyakori elhúzódása így nem okozott senkinek sem kellemetlenséget, és volt idő (sok)mindent megtekinteni. Itt kell megjegyezni, hogy az eszközkiállítás is gazdag volt, elég nehéz volt a rendelkezésre álló idő alatt alaposan megnézni.
Estére játékos, tréfás, de minden szempontból szakmai vetélkedőt rendeztek a házigazdák, amelyen 4 fős csapatok indulhattak. A járőrverseny-szerűen szervezett helyszíneken szokatlan, olykor tréfás ügyességi, becslési és mérési feladatokat kellett megoldani, elvégezni. A legalább 14 (pontos számot a határidő utáni nevezések miatt nem tudunk) csapat között az elsőséget a Mező Tamás (Radnóti Gimnázium, Szeged), Ujvári Sándor (Bugát Pál Szakközépiskola és Gimnázium, Székesfehérvár), Theiszné Jáhn Erzsébet (Gróf Széchenyi István Szakközépiskola, Székesfehérvár) és Theisz György (Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár) összetételű csapat nyerte. Az értékes díjakat (I. díj: egy-egy digitális multiméter; II. díj: egy-egy doboz mágneslemez; III. díj: egy-egy üveg pezsgő, csapattagonként) a kiállítók, illetve a támogatók adták.

A második nap Keszei Ernő (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi kar, Fizikai-kémia Tanszék): Az elektron a kémiában című előadásával indult. A nagyrészt a vízzel foglalkozó előadásban szó volt az oldatok színéről is, de legnagyobb részt arról, hogy az elektron minként van jelen a vízben. Az előadás rendkívül szokatlan gondolatokat tárgyalt nagyon szemléletes, élvezetes formában.

Fekete Jenő (Budapesti Műszaki Egyetem, Analitikai Tanszék): Környezetvédelem-analitika című előadásában elsőként a környezetvédelem születésének körülményeiről számolt be érdekes stílusban. Persze mondanivalójának fő részét a környezetvédelem legsúlyosabb gondjai, nevezetes esetei és az analitikus módszerek alkalmazásai alkották.
Mihály György (Budapesti Műszaki Egyetem, Elméleti Fizikai Tanszék): A szupravezetés újabb irányzatai címmel a jelenség felfedezésével, majd az egyre magasabb hőmérsékletű szupravezetés történetével és magával a jelenséggel foglalkozott. Érdekfeszítő előadását egy kamera segítségével bemutatott, látványos demonstrációs kísérlet zárta.
Szünet után Vesztergombi György (Központ Fizikai Kutatóintézet, Budapest - CERN): A bölcsek kavicsa - az irracionális elektron címmel tartott megdöbbentően sok, egymástól távolinak tűnő problémát érintő előadást az ünnepelt részecske apropóján. Mondandóját a mottóul választott, Hegelnek tulajdonított idézet fejezi ki legjobban: "Viszonzásul annak, aki a világot racionálisan szemléli, a világ is racionális arcát mutatja."
Csík Gabriella (Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Biofizikai Tanszék, Budapest): Ingerületi folyamatok című előadásában is központi szerep jutott az elektronnak. A fizika tanárok többsége számára szokatlan szempontú vizsgálatok érdekes részleteiről kaptunk tájékoztatást avatott kutató közvetítésével. A rendkívül érdekfeszítő előadás inkább csak az érdeklődés felkeltésére volt alkalmas a korlátozott időtartam és az anyag bősége miatt.
Az ankét témájának mintegy a szakmai zárása volt Barna Péter (Műszaki Fizikai Kutatóintézet, Budapest): Anyagok szerkezetének és kémiájának megismerése atomi szinten: az elektronmikroszkópia című előadása. A számos képpel és ábrával kísért előadásból az elektron-mikroszkópia lehetőségeiről és legújabb eredményeiről kapott tájékoztatást az ankét közönsége.
Ebéd után újabb másfél óra volt az eszközkiállítás megtekintésére, ami után a kiállítók összecsomagoltak. Ezt további egy-egy óra műhelyfoglalkozás követte. Így lehetőség volt összesen négy műhely meghallgatására anélkül, hogy bármit ki kellett volna hagyni emiatt.
Vacsora után a városban tanuló KŐRÖSPARTI JUNIOR FÚVÓSOK (ez egy ifjúsági együttes) hangversenyét hallgathattuk meg a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium aulájában.
A zárónap kissé nehezen indult. A terv szerint a végig kitartó előadók válaszoltak volna a hallgatóság kérdéseire, de az előadók sajnos már nem voltak jelen. Így - némi tanácstalanság után - a társulat jelen lévő tisztségviselői válaszoltak a felmerülő kérdésekre. Ennek keretében jelentették be, hogy a jövő évi ankét helyszíne Székesfehérvár lesz. Bár ez már nyílt titok volt korábban is, a jelen lévők mégis örömmel nyugtázták, hogy - öt év után ismét - a Duna innenső partján lesz az ankét.
Az utolsó előadást Marx György (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi kar, Atomfizikai Tanszék): Az elektron, ami megváltoztatta az életünket címmel tartotta. A tőle megszokott módon igen széles körű kapcsolatokba ágyazva szólt az elektron kapcsán az oktatásról (is). Felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony műveltségű emberek általában többet vannak börtönben és betegszabadságon is. Az iskolázottság a munkanélküliséggel is kapcsolatos. Mindez jelzi az iskola fontosságát.
Az ankét a kiállítók és a műhelyvezetők díjainak átadásával és rövid zárszóval fejeződött be.

Felhívás! Ujvári Sándor - aki a társulat megyei titkára és országos főtitkár-helyettese - nevében is kérem a kollégákat arra, hogy a jövő évi rendezvényt ötleteikkel, részvételükkel vagy bármi más módon támogassák.

Jövőre az ankét központi témája valószínűleg Szilárd Leó lesz, de jövőre lesz 50 éves a tranzisztor, ami a félvezetőket bizonyára reflektorfénybe fogja állítani. Másrészről viszont arra is lehet számítani, hogy a könnyű elérhetőség miatt - az idei 250 körüli résztvevővel szemben - legalább 300-350 vendégünk lesz.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a XLI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Székesfehérvár, 1998. április 6-8.)

Ahogy azt éppen egy évvel ezelőtt előre jeleztük, az idei, a 41. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítást Székesfehérvár rendezhette meg. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az ELFT Fejér Megyei Csoportja, az ELFT Középiskolai Oktatási Szakcsoportja, Székesfehérvár Város Önkormányzata és a Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet jegyezte az eseményt. A helyszín a Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium volt, a szállást és az étkezést a Nemes Nagy Ágnes Középiskolai Leánykollégium szolgáltatta.

Az előadások az iskola tornatermének egyik feléből kialakított "konferenciateremben" hangzottak el, a kiállítások és a műhelyfoglalkozások pedig az iskola tantermeiben kaptak helyet. A szállás és a helyszín közelsége kedvező volt, így mindenütt sokan voltak jelen.
Az ankét címe "Fizika és társadalom" volt. Témái: 150 éve született Eötvös Loránd, illetve 100 éve született Szilárd Leó. Ezek egyike is elég lett volna, így a program eléggé feszített volt.

A megnyitó és a szokásos díjátadások után a műhelyvezetők bemutatkozására került sor.

Az idén valószínűleg rekord született: összesen 26 műhely volt. Ezek között volt kísérleti, elméleti, szimulációs, történeti és módszertani műhely. Sokszínű volt a témaválasztás is; szerepelt mechanikai, hullámtani, elektronikai és sok egyéb, nehezen kategorizálható téma.
Az első (tulajdonképpen a címadó) előadás Marx György (az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke): Fizika és társadalom - Szilárd Leó élete tükrében című előadása volt. Érdekes összefüggéseket tárt fel a tudományos és a társadalmi folyamatok között, rámutatva arra, hogy a társadalmi események miként hatnak a tudósok munkájára, politikai állásfoglalására. Megtudhattuk azt is, hogy miért tartják Szilárd Leót a világ lelkiismeretének.
Vicsek Mária (Budapesti Közgazdasági Egyetem Számítástudományi Tanszék): Komplex mintázatok és mozgások sejttelepekben címmel a régi, a rendszeres konferencialátogató kollégák számára ismert kutatási témának legújabb eredményeit mutatta be számos érdekes ábrával és demonstrációs eszközzel.
Radnai Gyula (ELTE TTK Általános Fizikai Tanszék): Szilárd Leó iskolái címmel tulajdonképpen komoly iskolatörténeti előadást tartott. A megszokottan magas színvonalú előadás adalékokkal szolgált a magyarországi fizikaoktatás történetéről is.
Tóth Eszter (Lauder Javne Iskola): Nukleáris kultúra című előadásában a gyerekek szerepéről beszélt, akik komoly partnerek a tudományos kutatásban. Őket az érintett felnőttek jobban elfogadják, így olyan helyeken is végezhetnek méréseket, ahová a szakembereket a gyanakvás miatt sokan be sem engednék. A gyerekek szakmai elkötelezettsége is példa lehet.
Délután videofilm megtekintésével folytatódott a program: az Egy nappal Hiroshima előtt és után című film első részét mutatták be, majd estig két blokkban műhelyfoglalkozások következtek.
Este Húsvéti koncert volt a Székesfehérvári Vörösmarty Színházban.

Kedden Rósa Géza (Paksi Atomerőmű Rt.): Atomerőmű-típusok című előadásával indult a program. Ez a kimondottan szakmai témájú előadás elsősorban a nukleáris kultúra terjesztését szolgálta; olyan ismereteket tartalmazott amelyek középiskolában is jól használhatók.

Sükösd Csaba (BME Nukleáris Technikai Intézet): Neutronerősítők régen és ma címmel inkább szakmai érdekességekről beszélt.
Geszti Tamás (ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): Maxwell és az információ démona című előadásának aktualitását az adta, hogy ezzel a témával Szilárd Leó is sokat foglalkozott. A téma kapcsán az előadó a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a Fizikai Szemle 1996/6. számát.
Abonyi Iván (ELTE TTK Elméleti Fizika Tanszék): Játékos zsenik - Einstein-Szilárd hűtőgép és következményei című előadásában egy családi vita során született találmányról és annak későbbi sorsáról szólt szellemes formában és stílusban.
Dean Zollman (Kansas State University): Látható kvantummechanika című előadása számítógéppel támogatott oktatási anyagot mutatott be.
Papp Katalin (JATE Kísérleti Fizikai Tanszék): Felmérések címmel a középiskolások fizika tantárgyhoz való viszonyára vonatkozó vizsgálatok eredményeit ismertette.
A délelőtti program a videofilm második részének bemutatásával zárult.
Délután három blokkban ismét műhelyfoglalkozások következtek.
Este két fakultatív program szerepelt a kínálatban: 1. A Terkán Lajos Csillagvizsgáló megtekintése. 2. A Ciszterci Rend József Attila Gimnáziumának bemutatása, Wolkensdorfer János tanár úr kísérleti bemutatójával. Mindkét esemény nagy sikert aratott.

Szerdán reggel a társulat és az ankét nevében egy kisebb létszámú csoporttal megkoszorúztuk Lánczos Kornélnak a Szent István téren elhelyezett emléktábláját, ahol Benedict Mihály (JATE Elméleti Fizikai Tanszék), az Eötvös Társulat alelnöke méltatta a neves tudóst, majd a csoport néhány tagja elmondta saját élményeit a világhírű tudós centenáriumi ünnepségével kapcsolatban.

Szerdán, az ankét zárónapján - a szokásoknak megfelelően - helyi szaktekintély volt a nap üléselnöke Wolkensdorfer János tanár úr személyében. Ez a nap szinte teljes egészében Eötvös Loránd emlékének lett szentelve.

Plósz Katalin (Patrona Hungariae Elemi-, Zeneiskola, Gimnázium és Szakiskola): Nevelési elvek Eötvös József és fia, Loránd levelezésében címmel tartott előadást egy fiatal kolléganője közreműködésével. A vonatkozó levelek eseményjáték formájában kerültek a hallgatóság elé. (Az előadó egyébként számos érdekes dokumentumot állított ki a konferenciaterembe vezető folyosón is.)
Körmendi Alpár (Geofizikai Kutató Intézet, Tihany) Eötvös Lorándról másképpen címmel elsősorban a saját szakterületéhez kapcsolódó témákat tárgyalt.
Németh Zsolt (BME Fizika Kémiai Tanszék): Eötvös Loránd munkássága a felületi fizikai kémia területén című előadásában olyan szakterületek kerültek elő, amelyek Eötvös Loránd munkásságában alig-alig ismertek.
Végül a díjak átadása következett. A kiállítók versenyét Bartha Zsolt, Kézdivásárhelyről érkezett kollégánk nyerte szellemes, ötletes kísérleteivel. Székesfehérvári nyugdíjas tanártársunk, dr. Ronyecz József fillérekből előállítható, invenciózus kísérleti bemutatójával második helyezést ért el. A műhelyek kategóriájában pedig a szervezésben is döntő szerepet vállaló kollégánk, Ujvári Sándor: A Kóbor Macskáktól tanultam című műhelye lett első díjas.
A rendezvény a díjak átadásával lényegében lezárult. Ebéd után a résztvevők egy csoportja fakultatív kirándulást tett (két busszal) a Geofizikai Kutató Intézetben Tihanyban. Ez a megoldás különösen szerencsésnek bizonyult, mert a konferencia programját nem törte meg, és a kirándulást igénylő kollégák elvárásának is megfelelt.
Feltűnő és szokatlan volt, hogy még az utolsó napra is igen sokan maradtak. Valószínű, hogy ennek egyik oka éppen a kirándulás, egy másik oka a város kedvező közlekedési helyzete volt.
A konferencián több mint 250 résztvevő regisztráltatta magát, ők külön kérésre 20 órás továbbképzést igazoló tanúsítványt kaptak. A tizenegy kiállítóból nyolc középiskolai tanár saját fejlesztésű eszközeit, szoftvereit hozta el. A nagy tankönyvkiadó, tanszerkereskedő cégek is képviseltették magukat.
Egy-egy résztvevő öt műhelyfoglalkozáson vehetett részt, a kollégák műhelyeiket többször is megtartották. A német egyetemen vendégprofesszorként dolgozó amerikai egyetemi tanár, Dean Zollman és a finn fizikatanárok egyesületének képviselője, Hannu Korhonen is bemutatót tartott.
A konferencia zárásakor elhangzott vélemények kedvezők voltak, az ankéton megjelent tanárok nagyra értékelték a vendéglátást, és azt mondták, hogy szívesen jönnének ide máskor is. Jövőre az ankét valószínűleg Pécsett lesz.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a XLII. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Pécs, 1999. március 29 - április 1.)

Ahogy azt a székesfehérvári ankéton előre jelezték, az idei, a 42. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítást Pécsett rendezték meg. Az Oktatási Minisztérium, a Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Janus Pannonius Tudományegyetem Fizikai Intézete és a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete jegyezte az eseményt. Helyszínül a Kodály Zoltán Gimnázium szolgált, a szállás és az étkezés a Hajnóczy József Kollégiumban volt.

Az előadások az iskola aulájában hangzottak el, a kiállítások és a műhelyfoglalkozások pedig az iskola tantermeiben kaptak helyet. A szállás és a helyszín között szinte csak gyalog lehetett közlekedni, ami kissé kényelmetlen volt. Ez többször okozott csúszást a programban, mert a meghirdetett kezdéskor még sokan nem voltak jelen.
Az ankétnak kettős címe volt: "Nanofizika", illetve "A fizika és a fenntartható gazdaság". Mindkettő érdekes volt, így az előadásokat mindig sokan hallgatták. Ehhez az is hozzájárult, hogy az aula végében kapott helyet az egyetlen kiadóként jelen levő Nemzeti Tankönyvkiadó pultja és néhány egyéb (időszakos) bemutató is, így az előadás alatt mással is foglalkozhattak a kollégák.

Kedden a megnyitó és a szokásos díjátadások után a műhelyvezetők bemutatkozására került sor.

Az idén is a rekordhoz közeli, összesen 24 műhely volt, előre 21 műhelyt jeleztek, de ezek közül egy elmaradt a műhelyvezető akadályoztatása miatt. A kollégák műhelyeiket kétszer tartották meg. A műhelyek között volt kísérleti, elméleti, szimulációs, történeti és módszertani műhely. Sokszínű volt a témaválasztás is; szerepelt alkalmazási, mechanikai, hullámtani, elektronikai és sok egyéb, nehezen kategorizálható téma. A finn fizikatanárok egyesületének képviseletében Markku Parkkonen angol nyelvű műhelyt tartott.
Az első (tulajdonképpen az egyik címadó) előadás Nagy Dénes Lajos (a társulat főtitkára): Nukleáris nanofizika című előadása volt. Elmondta, hogy ebbe a körbe azon jelenségek tartoznak, amelyekben legalább egy dimenzióban néhány Angström méretű anyagrészek játszanak szerepet. Ilyen a neoncsövek másodlagos sugárzást kibocsátó "fénypor" bevonata, de például a CD (kompakt lemez) is optikai vékonyréteg. Érdekeségek hangzottak el a mágneses vékonyrétegek alkalmazásáról is.
Sántha Imre (JPTE Fizikai Intézete): A femtomásodperctől az atomcsapdáig címmel (beugróként!) tartott rendkívül érdekes előadást. Abból indult ki, hogy mekkora időtartamnak van fizikai értelme. Részletesen foglalkozott atomok lelassításával, azzal, hogyan lehet egyes atomokat néhány cm/s sebességre lassítani. Ilyen lassú ionokkal olyan oszcillátorok hozhatók létre, amelyek frekvenciastabilitása három nagyságrenddel jobb, mint a "céziumóráké". Ilyen "hideg" (lassú) atomfelhők interferenciaképét látható fénnyel lehet vizsgálni.
Sajnos a TYPOTEX Kiadó nem jelent meg az ankéton, pedig az általa bejelentetett A világegyetem története című CD-ROM bemutatójára sokan vártunk.
A kedd délelőtt a Középiskolai Oktatási Szakcsoport Vezetőségének beszámolójával zárult.
Délután egy órát szántak a kiállítás megtekintésére, majd estig három blokkban (1-3.) műhelyfoglalkozások következtek.
Este az iskola növendékei adtak koncertet.

Szerdán Zágoni Miklós (Budapesti Közgazdasági Egyetem): A fizika és a fenntartható fejlődés című előadásával kezdődött a program. Az előadás a természeti értékek és a közgazdasági értékmérést vizsgálta, bemutatta, hogy a naiv közgazdasági szemléletmód milyen ellentmondásokra és végül hibákra vezet. Ilyen az, hogy közgazdasági értelemben az egyensúly a növekedés; az egyensúlyi működést hanyatlásnak értelmezik. Az előadó véleménye szerint ezeket az ellentmondásokat, a természet és a közgazdaság közötti kapcsolatot a fizika és a többi természettudomány lehet képes kezelni.

Martinás Katalin (ELTE Atomfizikai Tanszék): A termodinamika és a fenntartható fejlődés címmel mintegy az előző téma folytatásaként a fejlődést az entrópia oldaláról közelítette meg. Számos furcsa kérdést felvetve (Szabad-e takarítani a lányom szobájában?) még furcsább, no és ellentmondó választ vezetett le.
Beke Dezső (KLTE Szilárdtest Fizikai Tanszék): Nanofizika - nanotechnológia című előadásában döntően technológiai kérdésekről beszélt.
Lendvai János (ELTE Általános Fizikai Tanszék): Anyagtudomány a nanoskálán című előadása az előzőhöz hasonló témájú volt. Többek között az előállításról beszélt, de a fenntartható fejlődés kérdései a nanofizikát hosszabb időre háttérbe szorították.
A délelőtt során zajlott le a Középiskolai Oktatási Szakcsoport Vezetőségének megválasztása, majd újabb két blokkban (4-5.) műhelyfoglalkozások zárták a délelőttöt.
Délután újabb egy órát szántak a kiállítás megtekintésére, majd estig ismét két blokkban (6-7.) műhelyfoglalkozások következtek.

Csütörtökön reggel Rozlosnik Noémi (ELTE Biológiai Fizikai Tanszék) Atomi erő mikroszkópia nanofizikai alkalmazásai címmel tartott előadása rendkívül érdekes részleteket tartalmazott a legújabb kutatási eredményekről. Szólt arról, hogy olyan tűvel történik a "letapogatás", amely csak néhány atomot tartalmaz az hegyén, és az eszköz alkalmazását egyéb technikai megoldások teszik lehetővé. Érzékeltette előnyeit, biológiai és orvosi alkalmazásának távlatait is.

Tigyi József (Pécsi Orvostudományi Egyetem): Békésy György halláselméleti kutatásai címmel saját élmények alapján tartott előadást. Számos érdekes szakmai részletet felvonultató előadásának külön színt adott az, hogy ő maga még egyetemi hallgatóként miként találkozott ezzel az elmélettel, illetve a Békésy György mellett végzett munkájának egy-egy részlete.
Pósfai Péter az Oktatási Minisztérium osztályvezetője oktatáspolitikai tájékoztatót tartott. Ennek keretében ismertette és indokolta a Közoktatási Törvény tervezett változtatásait. Az ankéton való részvétele a korábbi évek gyakorlatától jelentősen eltér, hiszen a rendezvényt hosszú évek óta nem tisztelte meg a tárca képviselője. Kellemtelen érzést az keltett, hogy a vendég csak az előadására érkezett meg, így nem volt nyilvánvaló, hogy e szakmai fórum véleménye is érdekelte volna.
Utolsó előadásként Gács János (Találmányi Hivatal) beszélt olyan innovációs kérdésekről, amelyekkel a fizikatanárok találkozhatnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen témakörben különféle adatbázisok állnak rendelkezésre, amelyek könnyen elérhetők.
Végül a díjak átadása következett. A kiállítók versenyét az idén is Bartha Zsolt, Kézdivásárhelyről érkezett kollégánk nyerte az energiaátalakítással és az elektromosság körébe tartozó kísérleteivel. Szeder László, sárospataki tanártársunk egyszerű kísérleteivel, Piláth Károly, budapesti tanártársunk multimédiás számítógép alkalmazásával második díjat ért el. Mészáros Sándor, nyugdíjas budapesti kollégánk Plazmagömbtől az indukciós lámpáig című kiállítása harmadik díjas lett.
A műhelyek kategóriájában Szeder László (Sárospatak): Tanulókísérleti elektromágneses hullámadó, Nyerges Gyula (Dorog): Az ezredvég napfogyatkozása és dr. Molnár Miklós (Szeged): A Leonardo híd és más érdekességek című műhelye első díjas, Diószeghy Árpád (Kassa): Relativitáselmélet a középiskolai fizikában - felvidéki tapasztalatok, Németh Gyula (Szolnok): Vízmelegítés napsugárral, Zátonyi Sándor (Békéscsaba): Számítógépes mérőrendszer használata című műhelye második díjas, dr. Farkas Zsuzsanna (Szeged): OKTV versenyfeladatok demonstrációval egybekötött ismertetése, Hóbor Sándor (Eger): Környezeti nevelés fizikafeladatok segítségével című műhelye harmadik díjas lett.
A rendezvény a díjak átadásával lényegében lezárult. Az utolsó napra már nem sokan maradtak, így elég kevesen hallották, hogy a jövő évi helyszín mindem bizonnyal Keszthely lesz.
A konferencián mintegy 240 résztvevő regisztráltatta magát, ők egyik témát feldolgozó 2-3 oldalas dolgozat beadásával 30 órás továbbképzést igazoló tanúsítványt kaphatnak. Ennek feltétele, hogy az ankét akkreditálása sikerüljön.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a 43. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Keszthely, 2000. április 16 - 20.)

A pécsi ankéton tett bejelentésnek megfelelően az idei, a 43. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítást Keszthelyen rendezték meg. Az Oktatási Miniszté-rium, Zala Megye Önkormányzata, Keszthely Város Önkormányzata, a Pannon Agrártudományi Egyetem, a Vajda János Gimnázium és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat jegyezte az eseményt. Helyszínül a Vendéglátóipari Szakközépiskola és Kollégium, illetve az egyetem szolgált. Az előadások az egyetem előadójában hangzottak el, a kiállítások ennek előterében, a műhely-foglalkozások pedig az iskola tantermeiben kaptak helyet.

Az ankét címmel nem deklarált, de a programban egyértelműen megjelenő témája a fizika és a környezetvédelem volt. Az akkreditáció miatt eléggé szigorú előírásokat kellett betartani, amelyekre a szervezők többször is felhívták a résztvevők figyelmét.

Vasárnap az érkezők fogadásán túl csak fakultatív szakmai programok voltak. A résztvevők nagy része csak estére érkezett meg, így a vasárnapi programokon kevesen vettek részt.

Hétfőn a megnyitóban Gyulai József (akadémikus, a társulat elnöke) a természettudományok és a fizika előtörténete alapján adott érdekes helyzetelemzést. Ezt a szokásos díjátadások követték: a Mikola-díjat Lehoczky Pál (Békéscsaba), a Vermes-díjat Szegedi Ervin (Debrecen), a Fényes Imre-díjat Jurisits József (Szekszárd) kapta meg, a Marx professzor úr által útjára bocsátott vándordíjat Kopcsa József Pálovics Róbert (Zalaegerszeg) kollégának adta tovább.

A szünet után Marx György (a társulat tiszteletbeli elnöke) Globalizáció és új erkölcs címmel, Boldog új évezredet alcímmel tartott előadást rendkívül sokoldalú megközelítéssel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a huszadik század eredményei felnőtt korukra a mostani iskolásoknak is már múlt századiak lesznek. Ugyanakkor most is döntően a 19. század fizikáját tanítjuk, ráadásul az ismeretek önálló, átjár-hatatlan szigeteket alkotnak. Röviden elemezte az erkölcs különböző szintjein felmerült kérdéseit is. A "Mit tanítsunk?" kérdésre nehéz válaszolni: a természettudományok története MODELLEK története; nincs "pont", nincs végső igazság. Szemléletmódot kell adni: Figyeld meg és tiszteld a valót! Szó esett még (több érdekes kitérő között) a klímaváltozásról és ennek okáról, valamint a századvég tudományos eredményeiről és ezek prognosztizálható hatásairól: az újságok sugallatával szemben nem a FÖLD bolondult meg, hanem az EMBER! Érdekes adalékok hangzottak el az energiafelhasználás (térben és időben) távoli hatásaihoz. Végül a humán genom program eredményeiből kiindulva már létező és várható hatásokat és az erre adott politikai, oktatáspolitikai válaszokat mérlegelte az előadás. A gondolatmenet érdekesen zárult: "A tanár megérinti az örökkévalót, hiszen nem lehet tudni, hogy hatása meddig ér el..."
Tóth György (Magyar Állami Földtani Intézet) A Hévízi-tó és keletkezése címmel tartott igen érdekes előadást. Olyan geológiai összefüggéseket is a hallgatóság elé tárt, amelyek a vidék történetéről, illetve mai működéséről árulkodnak. Felhívta a figyelmet a beavatkozások kockázataira, és vázolta azt is, hogy a környék miként részesülhet a források hasznából annak károsítása nélkül.
Köteles György (Fodor József OKK-OSSKI) Van-e a természetes sugárzásnak egészségügyi kockázata? címmel foglalkozott a politikusok azon reagálásával, amellyel a tudomány fejlődését fogadják. A sugárzás valós és vélelmezett kockázata nem esik egybe, ami önmagában is zavart okoz, az ismeretek pontatlansága ezt csak fokozza. Az ismertetett furcsa összefüggések a különböző modellek használhatóságát is érintik. Az előadó Tóth Eszterrel közösen írt, a Fizikai Szemlében megjelent cikkére is utalt. (Fizikai Szemle, 1999/11. 396. p.)
Végül a műhelyvezetők bemutatkozására és a kiállítás hivatalos megnyitására került sor.
Délután két műhelyfoglalkozás volt. Az idén is sok, összesen mintegy 24 előre jelzett műhely volt, de pontos számot nehéz mondani, mert a nagy sikerre való tekintettel Härtlein Károly (BME Fizikai Intézet) több, előzetesen nem tervezett foglalkozást tartott. A kollégák műhelyeiket általában kétszer tartották meg. A műhelyekre most is a sokszínűség volt jellemző mind a forma, mind a témaválasztás szempontjából.

Kedden Füstöss László (BME) A teljesség kísérlete: Gábor Dénes találmányai című előadásában először a címben említett teljességet értelmezte a holográfiával. Az életrajzi és a tudományos munkásságra vonatkozó adatok egy gazdag életút kiemelkedő jelentőségű állomásai. Rendkívüli képességeit jelzi, hogy mind tudományos, mind technikai-gyakorlati jellegű eredményei korszakos jelentőségűek.

Papp Zsolt (BME) Holográfia az iskolában címmel ötletadó előadást tartott. Számos olyan technikai részletre tért ki, amely a gyakorlati megvalósítás során felmerülhet. Ezután érdekes felhasz-nálási példákat említett. Végül a számítógépes holográfiáról beszélt.
Koltay Ede (ATOMKI) A légköri környezet aerosolos terhelése című előadása pragmatikus szemléletű volt. A fizikában eléggé szokatlan nézőpontok alapján elemezte a helyzetet; a szennyeződés szemcsemérete, hatása, eredete alapján készült csoportosítások érdekes összefüggésekre vezettek.
Maróti Péter (SZTE) Kiemelt környezetalakító tényező: a napfény címmel tartott előadást a fizika és az élővilág kapcsolatáról. Vizsgálta a földi élet fizikai feltételeit, majd azt, hogy az élőlények ezekkel miként "találkoznak". Néhány folyamat lényegét is felvázolta, ezekkel kapcsolatban didaktikai megjegyzéseket tett, majd kísérleteket javasolt. Az előadás a napfény energiájának biológiai és nem biológiai hasznosításának áttekintésével zárult.
Kiss Árpád Zoltán (ATOMKI) Fizikai módszerek a környezet állapotának felmérésében című előadása sok érdekes, de az iskolai gyakorlatban kevésbé használható ismeretet adott.
A délutáni program (fakultatív) szakmai kirándulás, illetve a várossal való ismerkedés volt.

Szerdán Szalóky Albert (Czuczor Gergely Gimnázium) Megemlékezés Jedlik Ányosról címmel tartott előadásával kezdődött a program. Helyet kaptak az előadásban Jedlik Ányosnak a demonstrá-ciós, bemutató kísérletekkel kapcsolatos (technikai) eredményei is. Ezek különösen tanulságosak voltak.

Gulyás Pálné (TKTE) Természet- és környezettisztelő magatartás kialakításának feltétele című, az érzelmi fűtéstől nem mentes, erkölcsi szempontból is elkötelezett előadása inkább szemléletváltást sürgetett. Széles kört tekintett át, de a mélységeket nem célozta meg semmiben.
Bérczi Szaniszló (ELTE) Fizikai áramlások - technológiák - környezetmátrix címmel tartott előadása igen sokféle szempontot vetett fel, melyek közül különösen érdekesnek tűnt a technológiák hatása. Az űrszonda építésének (a televízióban felvetett) ötletét itt kissé részletesebben is megismerhettük. A sokszínű előadás közben az előadó bemutatta a Magyarországon lévő holdkőzeteket is.
Kiss Ádám (OM) Környezetvédelem: radioaktív szennyezés címmel nagyrészt már ismert, de még mindig nem eléggé komolyan vett dolgokról beszélt. Az előadás szemléletmódja és a téma tárgyalása viszont mindenképpen említést érdemel. Jó volna, ha sok diákunk hallana ilyen előadásokat!
Kováts Balázs (PA Rt.) Atomenergetika alkalmazásának esélye a XXI. században című előadása érdekesen mérlegelte a közvélemény változásának főbb tendenciáit, majd ebből kiindulva vonta le szakmai következtetéseit. A téma tárgyalása szakmai szemmel nézve is rokonszenves volt.
Lukács Béla (KFKI-RMKI) Környezetgazdálkodás fizikus szemmel című előadása zárta a délelőtti blokkot. Természetesen az entrópiából kiindulva esett szó igencsak gyakorlati kérdésekről, így a stacionárius gazdaságról és a stacionárius világról - az előadótól megszokott, kitűnő stílusban.
Hermann Pál az előzetesen bejelentett Giczey András (Mátrai Hőerőmű Rt.) munkatársaként Kéntelenítő a Mátrai Erőműben címmel tartott Kováts Balázséhoz hasonló, de inkább szakmai tartalmú előadást. Érdekes lehetőség volt a kétféle szemléletmódot összevetni.
Délután három műhelyfoglalkozás volt.

Csütörtökön reggel Kovács László (az ELFT alelnöke) Megemlékezés Bay Zoltánról című előadásában több kevéssé ismert, érdekes életrajzi és a munkásságra vonatkozó adalékkal is szolgált.

Kovách Ádám (az ELFT főtitkára) A fizika és a társtudományok című előadását egy, a természettudományos tantárgyakra fordított óraszámra vonatkozó hír indította. Érdekes összefüggéseket tárt fel a tudományágak, a határtudományok kapcsolatával, és ezek paradigmaváltásaival kapcsolatosan. Végül a tudományos ismereteinknek egy igen érdekes szerezeti modellje rajzolódott ki.
Az ankét tartalmi része Oktatáspolitikai Fórummal zárult, melynek meghívott vendége Környei László helyettes államtitkár úr volt. Bevezetőjében vázolta a természettudományok iskolai helyzetét - konkrét hivatkozással a biológiára. Ezután a minőségről és a minőségbiztosításról beszélt, majd az oktatás finanszírozásáról esett szó. Az ezt követő vitában különféle szakmai és nem szakmai érvek ütköztek indulatoktól sem mentes keretek között.
A díjak átadását a rendezvény hivatalos zárása követte. Jövőre Gödöllőn lesz az ankét.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a 44. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Gödöllő, 2001. április 7 - 11.)

A keszthelyi ankéton tett bejelentésnek megfelelően az idei, a 44. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítást Gödöllőn rendezték meg. Az eseményt az Oktatási Miniszté-rium, Pest Megye Önkormány-zata, Gödöllő Város Önkormányzata, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Középis-kolai Oktatási Szakcsoportja, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Pest megyei Csoportja, a Szent István Egyetem Gödöllő, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék, a Gödöllői Peremontrei Szent Norbert Gimná-zium, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Szakcsoportja és a The British Council Hungary jegyezte. Az előadások az egyetem nagy előadótermében hangzottak el, a kiállítás a gimnázium aulájában, a műhely-foglal-kozások a tantermeiben kaptak helyet.

Az ankét címmel nem deklarált témája a csillagászat volt.

Szombaton az érkezők fogadásán túl csak fakultatív programok voltak.

Vasárnap a köszöntések után Gyulai József (akadémikus, a társulat elnöke) nyitotta meg a konferenciát. Ezt csak részben követték a szokásos díjátadások: Mikola-díjat kaptak Bigus Imre (Sárospatak) és Kiss Jenő (Pécs) kollégák, a Marx professzor úr által útjára bocsátott vándordíjat Pálovics Róbert (Zalaegerszeg) Farkas László (Keszthely) kollégának adta tovább. A Vermes-díjat és a Fényes Imre-díjat más alkalommal fogják átadni.
A nyitó előadást - immár szokásos módon - Marx György (a társulat tiszteletbeli elnöke) Nukleáris világtörténelem címmel tartotta; rendkívül sokoldalú megközelítéssel. Amikor a Napot forró gázgolyónak gondolták, és úgy vélték, hogy húszmillió éve hűl, akkor a Föld korát 75 000 évre becsülték. Ennek hatására Darwin visszavonta evolúciós tanát. Hevesy György szerint az urán-ólom arány alapján a földkéreg négymilliárd éves. A holdkőzet 4,5 milliárd évesnek adódott. Ezt követően a magerők erősségének szerepéről volt szó: már néhány százaléknyi eltérés esetén is egészen másként zajlanának a nukleáris folyamatok, más elemgyakoriság alakult volna ki. A Föld így infravörös csillagnak tekinthető, amelyben szupernóva anyaga hűl. Az Édent is másként képzeljük el: az élet nem meleg tócsákban vagy a légkörben keletkezhetett; úgy tűnik, hogy a tenger mélyén, geotermikus energiát használva jött létre az élet. Ezek a szervezetek bocsátottak ki oxigént, így a légkör kétmilliárd évvel ezelőtti 1%-os oxigéntartalma olyan értékre nőtt, hogy létrejött az ózonpajzs. Az élet ezt követően merészkedhetett ki a felszínre.
Barlay Katalin (MTA Csillagászati Kutatóintézet) Szférikus csillagászat címmel tartott igen érdekes előadást a csillagászati jelenségek optikai és kulturális vonatkozásairól. Az előadásban meglepő összefüggések merültek föl az épületek, a mitológiák és a vezérek, a sámánok között.
Illés Erzsébet (MTA Csillagászati Kutatóintézet) A Naprendszer új világa címmel sok új adatot ismertetett, majd ezek következményeit taglalta. Kiemelte, hogy a Naprendszer pontosabb ismerete a Föld alaposabb megismerését is lehetővé teszi.
Szatmáry Károly (Szegedi Tudományegyetem) Csillagászat az interneten című előadása demonstrációs anyagokra, teljes kurzusok anyagára és magyar tükrözésekre hívta fel a figyelmet. De esett szó linkgyűjteményekről, nemzetközi akciókról számítógépes programokról, távcsövekről és távcsöves képekről is. Ajánljuk a www.jate.u-szeged.hu/obs/ megtekintését.
Petrovay Kristóf (ELTE Csillagászati Tanszék) A naptevékenység eredete és fajtái című előadása mai napeseményekről szólt; a naptevékenység szerkezeti okait tárgyalta. (Felhívta a figyelmet arra, hogy a szűrők emulziójának anyaga mintegy fél év alatt lebomlik, használatukkal vigyázni kell!)
Délután a közös helyszínen a kiállítás megnyitójával folytatódott a program, majd négy(!) műhelyfoglalkozás volt. Az idén is sok, összesen mintegy 35 előre jelzett műhely volt, de pontos számot nehéz mondani, mert néhány elmaradt, vagy összevonva tartották meg, ugyanakkor a tavalyi nagy sikerre való tekintettel Härtlein Károly (BME Fizikai Intézet) előzetesen nem tervezett foglalkozást is tartott. A műhelyvezető kollégák műhelyeiket kétszer tartották meg. A műhelyekre most is a sokszínűség volt jellemző mind a forma, mind a témaválasztás szempontjából.

Hétfőn Vargha Domokosné (MTA Csillagászati Kutatóintézet) Az asztrofizikai kutatások kezdete hazánkban című előadása Konkoly Thege Miklós (akiről az intézetet is elnevezték) munkássága köré csoportosítva tárgyalta a történetet - számos egykorú dia kép bemutatásával.

Kolláth Zoltán (MTA Csillagászati Kutatóintézet) a csillagok periódusait a szív ütemére való felgyorsítással kapott zenei effektusokkal indította A csillagok zenéje című előadását. Majd a differenciálegyenletek hasonlósága alapján teremtett kapcsolatot a csillagok és a (fúvós)hangszerek között.
A gödöllői Szent István Egyetem Fizika és Folyamatirányítási Tanszéke bemutatkozását a tanszékvezető Farkas István professzor úr előadása foglalta keretbe. Lágymányosi Attila fotovillamos kutatásról, Búzás János szoláris házi melegvízrendeszerek modellezéséről, Mészáros Csaba csatolt hő- és anyagtranszport modellezéséről, Seres István mérési és hitelesítési problémákról, végül pedig Hegyi Károly oktatási problémákról beszélt.
Bérczi Szaniszló (ELTE) A kiségitestek fejlődéstörténete az antarktiszi meteoritekből kiolvasva című előadásában "képregényként" fogta fel a meteoriteket, amelyek az anyag segítségével készült folyamatleírások, így a kőzettan segítségével megfejthetők.
Délután újabb négy műhelyfoglalkozáson vehettünk részt.

Kedden Balázs Lajos (MTA Csillagászati Kutatóintézet) Üres-e a világűr? című előadásában a tér és az idő mélységeibe engedett bepillantást. Ezt a képet azonban a csillag és a megfigyelő közötti anyag is befolyásolja, és nem tudhatjuk, hogy "a sötét foltokban hány ilyen előadó fejezheti be ugyanígy az előadását..."

Szeidl Béla (MTA Csillagászati Kutatóintézet) A csillagok életútja című előadásában a megfi-gyelhető jellemzőkből kiindulva (szín, fényesség, tömeg, a felszín kémiai összetétele) a csillag belsejében zajló magfolyamatokról beszélt a Hertzsprung–Russel-diagram kapcsán.
Balázs Béla (ELTE Csillagászati Tanszék) A szupernóvák és szerepük a Galaxis életében című lendületes előadása a csillagok életének időléptékeit a radioaktív anyagok által adott információk alapján tárgyalta. Végül kiderült, miként teremtenek életet a csillagok saját halálukkal.
Dávid Gyula (ELTE Atomfizika Tanszék) Fekete, fehér és szürke lyukak című előadása számolatlanul vetett fel érdekes kérdéseket a csillagászat fizikája köréből. Elmondta, hogy 2001. január 11-én publikáltak egy cikket, amelyről úgy látszik, hogy pozitív a válasz a fekete lyuk létezésének kérdésére.
Kolláth Zoltán (MTA Csillagászati Kutatóintézet) Nemzetközi Iskolai Obszervatórium című (immár második) előadásában néhány jelmondatként is értelmezhető elvet hirdetett meg. Adjuk a gyerekek "kezébe" a csillagokat! A csillagos égbolt mindenkié; a világörökség része! Ezek kapcsán szólt a fényszennyezést okozó világítástechnikáról és a nemzetközi együttműködésről is. Internet elérhetőséget is megadott: www.konkoly.hu, kollath@konkoly.hu.
Délután további kettő műhelyfoglalkozáson vehettünk részt.

Szerdán Lovas István (Debreceni Egyetem Elméleti Fizika Tanszék) Az elemek kialakulása című előadása nyitotta a napot. Ebben elsőként az ősrobbanás utáni egymilliomod másodperc eseményeiről volt szó. Innen eljutott az általában a ma ismert részecskék keletkezéséig, majd a csillagokban lezajló, az atommagokat létrehozó folyamatokig.

Abonyi Iván (ELTE Elméleti Fizika Tanszék) 100 éves a Nobel-díj című előadásában tulajdonképpen csak szemezgetett a gazdag történetben. Szó volt a névadó életéről, a díj alapításáról és a közgazdasági Nobel-díj létrehozásáról. Legérdekesebb mégis a díjazottak és a század történetének az összekapcsolása volt. Az előadó a www.nobel.se internet címet ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
Az ankét végére tervezett Oktatáspolitikai Fórum azért maradt el, mert a meghívásnak egyetlen minisztériumi illetékes sem tett eleget. Ez komoly meglepetést ugyan nem okozott, de az ankét közönsége kissé keserűen vette tudomásul.
A műhelyfoglalkozásokért és a kiállításokért odaítélt díjakat Mascher Jenő, illetve Zsúdel László kollégák, az illetékes bizottság vezetői adták át. Ezt a rendezvény hivatalos zárása követte.
Az ankét jövő évi helyszíne mindeddig nem dőlt el: Balassagyarmat, Salgótarján, Komárom és Paks került szóba.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a 45. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Salgótarján, 2002. március 23 - 27.)

A keszthelyi ankéton tett bejelentésnek megfelelően az idei, a 45. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítást Salgótarjánban rendezték meg. Az eseményt az Oktatási Minisztérium, Nógrád Megye Önkormányzata, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Középiskolai Oktatási Szakcsoportja, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Nógrád megyei Csoportja, a Nógrád Megyei Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet, a Bolyai János Gimná-zium, a József Attila Művelődési Központ és a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézete jegyezte. Az előadások részben a művelődési központ színháztermében, részben a főiskola nagy előadótermében hangzottak el, a műhelyfoglalkozások a gimnázium tantermeiben kaptak helyet, a kiállítás (ezen csak forgalmazók és gyártók vettek részt) a főiskola egy kisebb termébe került.

Az ankét címként nem deklarált témája A FIZIKA MINDENÜTT volt.

Szombaton az érkezők fogadásán túl csak fakultatív programok voltak.

Vasárnap az elnökség bemutatása után Puszta Béla polgármester köszöntötte az ankétot a város helyzetének rövid értékelése keretében, majd Gyulai József (akadémikus, a társulat elnöke) megnyitó beszéde keretében igen érdekes szakmai és kommunikációs problémákat vetett fel. Ezt csak részben követték a szokásos díjátadások: Mikola-díjat kapott Kopcsa József (Debrecen) kolléga, majd a Marx professzor úr által útjára bocsátott vándordíjat Farkas László (Keszthely) Elblinger Ferenc (Szekszárd) kiállítás-, műhely- és ankét-díjas kollégának adta tovább. A Vermes-díjat és a Fényes Imre-díjat ebben az évben sem adták át az ankét során.
A nyitó előadást Gyulai József (akadémikus, a társulat elnöke) A fizika és határterületei címmel tartotta. Ennek során bemutatott egy "300 mm-es" (ilyen átmérőjű, 700 µm vastag!) szilíciumlemezt, amely "diszlokáció-mentes" - 10 cm2-enként egyetlen hiba lehet. Bár a lapok címoldalaira a genetika kerül, a megoldások a fizika (chip) és a kémia területéről jönnek. Örvendetes, de valószínűleg nem elegendő, hogy az USA 1 dollár termelési értékre eső energiaszükséglete 6%-kal csökkent egy év alatt. A fizika akkor vált naggyá, amikor a matematika beleépült; a kémia akkor, amikor a fizika "kémiává szervült"; a biológia hasonló folyamat előtt áll: az előzőknek be kell vonulnia a biológiába, hogy (a 20. századi) leíró tudományból modern tudománnyá váljék. Fizika közeli paradigmaváltás várható: számítógépes módszerek, atomi szintű manipuláció, anyagvizsgálati és nanotechnológiai eljárások. Már zajlik az érzékelők és a beavatkozók forradalma. Ki kell dolgozni, hogy mindez (a technológia is) miként jelenjék meg az iskolában.
Vicsek Tamás (ELTE Biológiai Fizika Tanszék) Kollektív viselkedés élő rendszerekben című előadásában a biológiai rendszerek statisztikus fizikájával foglalkozott. Részletesen tárgyalta a molekuláris motorok működését, amelyek fehérjeláncok mentén mozgatnak molekulákat. A szinkronizáció működését elemezve kitért a vastaps ismert esetére, amely erősen kultúrafüggő, de ez a jelenség az alapja a sejtek, a madarak és a halak csoportjai együttes viselkedésének is. Embercsoportok mozgásának vizsgálata keretében a menekülésről, és a pánikról is volt szó. Ajánljuk a http://angel/elte.hu/~vicsek megtekintését.
Bognár Benedek (ügyvezető igazgató, Városgazdálkodási Üzem) Hulladékgazdálkodás Salgótarjánban és térségében címmel sok új saját mérési adatot ismertetett, majd ezek következményeit taglalta. Számos grafikon bemutatásával jellemezte az aktuális problémákat.
Kondor Imre (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) Fizika és pénzügyek címmel azt a kérdést vetette fel, hogy mi köze a statisztikus fizikának a pénzügyekhez. A fizika néhány adóssá-gának felsorolása kapcsán kifejtette, hogy a komplex rendszerek (pl. anyagtudomány, turbulencia, Brown-mozgás) hasonló mélységeket kínálnak, mint az atom-, a mag- és a részecskefizika, és ilyenek társadalmi területeken is vannak. Így került képbe a közgazdaságtan: a banknak prompt (azonnali) megoldásra van szüksége, nem baj, ha az nem egzakt. Egy közelítő megoldással is kezelni lehet a helyzetet, viszont nem lépni nem szabad - az ehhez szükséges attitűd megvan a fizikusban.
Délután három műhelyfoglalkozás volt.

Hétfőn Rajkovits Zsuzsanna (ELTE) Miért nem nőnek a fák az égig? című előadásában egyszerű eszközökkel adott különféle szempontú becsléseket a fák lehetséges magasságára. A fák különböző csoportjaira adott modellek meglepő eredményekre is vezettek (az "egyenes" fa akár 2000 m magas is lehetne egy statikus modell alapján). Az áramlás vizsgálata még bonyolultabb!

Wajand Judit (ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék) Elektrokémia a fizikatanároknak című előadása a fizikai és a kémiai ismeretek kapcsolatát, illetve összhangját taglalta. Ennek kapcsán szólt a kerettantervről és a tankönyvekről, végül megállapította, hogy az elektrokémia nem fizika és nem kémia.
Bartholy Judit (ELTE Meteorológiai Tanszék) Éghajlatváltozások következményei, megújuló energiaforrások hasznosítása című előadásában inkább az utóbbi témát tárgyalta. Érdekes technológiai és meteorológiai összefüggéseket említett; foglalkozott az energia környezeti árával. Az éghajlatváltozások következményeiről már nem sikerült érdemben beszélnie.
Tasnádi Péter (ELTE Általános Fizikai Tanszék) Miről beszél az időjárási térkép? című előadásában meteorológiai jelenségeket és eseményeket értelmezve mutatta be a térkép legfontosabb jeleit. Végül az internet kínálta adatokra hívta fel a figyelmet.
Kürti Jenő (ELTE Biológiai Fizika Tanszék) A fullerén-család új tagjai: szén nanocsövek című előadását az elnevezés eredetéről szóló történettel kezdte. Beszélt a nagy szénmolekulákról és a kapcsolódó technológiai lehetőségekről - csodálatos képeket is mutatva.
Délután szakmai programot is tartalmazó kiránduláson vettünk részt.

Kedden Maróti Péter (SZTE Biofizikai Tanszék) Fizika a biológiában és biológia a fizikában című előadását történelmi távlatból indította - Galvanit, Youngot említette. Végül a 20. század eredményein át eljutott a "nanogépek" tárgyalásáig - felsorolni is sok volna.

Uray István (ATOMKI) Ember és sugárzás című előadása az "embertípusok", Homo ... tárgyalásából indulva megdöbbentő eredményeket közölt saját felmérése alapján a nukleáris területek iránti érdeklődésről. Ez módszertani előítéleteinket egészen új megvilágításba helyezi.
Délelőtt további három, délután újabb három műhelyfoglalkozáson vehettünk részt.

Szerdán Lakatos Tibor (PTE) A halál oka Bernoulli!!! Avagy az áramlási jelenségek és törvények szerepe az élő szervezetben című előadása nyitotta a napot. Ebben elsősorban a viszkozitásról, a nyomásingadozásról és a keresztmetszetekről volt szó. Kiderült, hogy Bernoulli felelőssége kicsiny ugyan, de van. Erre érdemes gondolni!

Härtlein Károly (BME) számítógépes kísérleti bemutatója (kísérletek videofel-vételeinek bemutatása) az ankét csúcspontjának is nevezhető. Ebben kitűnő ötleteket láttunk webkamera kísérleti alkalmazására. Ajánljuk a http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ megtekintését.
Az oktatáspolitikai fórumra Náray Szabó Gábor (akadémikus, az OM helyettes államtitkára) és Kojanitz László (az OKÉV főosztályvezetője) jött el. Az akadémikus úr rendkívül érdekes, az ankét témájához sok szállal kapcsolódó, döntően szakmai ihletésű bevezető előadásában - többek között - az oktatás, a fizika társadalomkutatási szerepe (pánik, tőzsde), a készségfejlesztés és a tanulási kompetencia kérdéseit tárgyalta. Ezután a felmerülő kérdésekre, a szokásos szakmai panaszokra, sérelmekre (eszközök, színvonal, óraszámok, időelosztás) válaszoltak.
A szünet után Farkas László kolléga - aki az ankéton a műhelybizottságot vezette - rövid értékelés keretében adta át műhelyfoglalkozásokért odaítélt díjakat. Értékelési szempontként említette az újszerűséget, önállóságot, eredetiséget, alkalmazhatóságot, a felkészültséget és a népszerűséget. A díjak átadását a rendezvény hivatalos zárása követte.
Az ankét jövő évi helyszíne még nem dőlt el, de szóba került Zalaegerszeg.

Végül örömmel említem meg, hogy a Lánczos Kornél nevét viselő megyei fizikaversenyünket bemutató két műhely nyerte el az ankét műhelyfoglalkozásokért odaítélt két első díját. Az értékelés során Farkas László kolléga külön is kiemelte a csapat munkáját, így az eredményt a versenyeken résztvevő kollégák elismerésének is tartjuk.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a 46. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Esztergom, 2003. április 12 - 16.)

Amint azt a salgótarjáni ankéton már valószínűsítették az idei, a 46. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítást Esztergomban rendezték meg. Az eseményt az Oktatási Minisztérium, Komárom-Esztergom megye Önkormányzata, Esztergom Város Önkormányzata, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Középiskolai Oktatási Szakcsoportja és a Kőrösy László Középiskolai Kollégium jegyezte. Az előadások a Polgármesteri Hivatal dísztermében hangzottak el, a műhelyfoglalkozások a kollégium tanulóiban kaptak helyet, a kiállítások a kollégium különböző helyiségeibe kerültek.

Az ankét címként deklarált témája A FIZIKATANÁR SZEREPEI volt.

Szombaton az érkezők fogadásán túl csak fakultatív programok voltak.

Vasárnap Kopcsa József, a szakcsoport elnöke békés konferenciát kívánva bejelentette a tisztújítást. Az elnökség bemutatása után Magyar György, az önkormányzat oktatási bizottsága elnöke röviden köszöntötte az ankétot, majd Kovách Ádám (társulati elnök) megnyitó beszéde keretében a tanárok elkötelezettségéről szólt, és az ankét témáját vezette fel. Ezt csak részben követték a szokásos díjátadások: Mikola-díjat kapott Kobzos Ferenc (Dunaújváros) és Megyeri István (Monor) kolléga. A Vermes-díjat és a Fényes Imre-díjat ebben az évben sem adták át az ankét során.
A nyitó előadást Horváth Zalán (akadémikus, ELTE) Megemlékezés Marx György professzorról címmel tartotta. Ebből a professzor úr életéről és munkásságáról kaptunk átfogó, egy-egy személyes mozzanatra vonatkozó képet.
Ezt követően került sor a Marx professzor úr által útjára bocsátott vándordíj átadására. Az immár különös értékű díjat Elblinger Ferenc (Szekszárd) az elmúlt években számos sikert elért dr. Jurisits József (Szekszárd) kollégának adta tovább.
Nagy Károly (akadémikus, ELTE) A XX. Század fizikájáról és világképformáló szerepéről című előadása Planck tudományos pályakezdéséből kiindulva tekintette át a század fizikai eredményeit a hőmérsékleti sugárzástól és a fényelektromos jelenségtől kezdve az atommodelleken, a csillagászati felfedezéseken és a magfizikán át a mai kutatások széles skálájáig.
A délelőtt hátra lévő részében nem szakmai fakultatív programok voltak.
Délután három műhelyfoglalkozás megtekintésére volt lehetőség.
Este a fogadás jellegű vacsora után szakmai beszélgetések indultak.

Hétfőn Tompa Kálmán (c. egyetemi tanár, KFKI) Az élet vízmolekulák tánca a szilárdtestek dallamára című előadásában azt jósolta, hogy a XXI. század a biológia százada lesz, de a fizikáé is. Az 1÷1000 MHz-es tartomány hullámai klasszikusnak tekinthetők, az amplitúdó, a frekvencia és a fázis egyaránt jól kézben tartható és detektálható. Alkalmazásuk ezért terjedt el az élő anyag kutatásában. A fehérjék különböző mértékben képesek megkötni a vizet; az ilyen a "jó víz". Az idős emberek fehérjemolekulái kicsiny aktív felületűek, szervezetükben sok a szabad víz; ez "rossz víz".

Szabados László (tudományos tanácsadó, MTA CSKI) A csillagok élete című előadását azzal kezdte, hogy lehetetlen dologra vállalkozunk: alig háromnegyed óra alatt kell áttekintenünk a csillagok több milliárd éves életútját. Ehhez számtalan diáról mutatta be az égbolt néhány "érdekes" területét, végül - a HRD-re is utalva - a Nap konkrét esetén mutatta be a csillagok életútját.
Huszákné Vígh Gabriella (tanár, Öveges József Középiskola, Budapest) Fizikaoktatás diszlexiás középiskolai tanulóknak című előadásában egy "Interaktív fizika" típusú számítógépes programot mutatott be, majd ismertette saját fejlesztésű feladatlapjait. Sajnos az előadásból nem derült ki, hogy a tanulók említett hátránya miben nyilvánul meg, és az milyen módszerrel kezelhető.
Kovách Ádám (a társulat főtitkára) Ismét a "Physics on Stage"-ről címmel ismertette a társulat immár hagyományos programját. A korábbi évek konkrét eredményeiről, az előttünk álló feladatokról és a székesfehérvári helyszínről szólt. Ki kell emelni, hogy a nemzetközi rendezvény célcsoportjai a tanárok, a fiatal generációk, és a kutatók; feladatai a nemzeti programok és a (nemzetközi) zárófesztivál. Előbbihez a társulat a területi csoportok által szervezett "A Fizika Hete" rendezvényekkel kíván kapcsolódni, melynek témája, címe: "Fizika és élettudományok".
Rajkovits Zsuzsanna (egyetemi docens, ELTE) A nemzetközei versenyek szerepe a tehetséggondozásban című előadása nagy mennyiségű és meggyőző adatok ismertetésével indult. Érdekes részletek hangzottak el a helyszínekről, és a versenyek során kialakuló (emberi) kapcsolatokról, de volt szó a rendezés feladatairól és a különféle kezdeményezésekről is. Világossá vált, hogy a versenyzők számára milyen előnyöket kínál a nemzetközi mezőny, az együttműködés, a tapasztalatcsere, valamint az is, hogy a hazai tudományos életre mindez milyen hatással lehet.
Sajnos Demény András (egyetemi adjunktus) Fizikatanárok képzése és továbbképzése című előadása az előadó betegsége miatt elmaradt.
Délután további három műhelyfoglalkozás megtekintése volt a program.
Az esti kulturális program után Härtlein Károly (BME) kolléga várta Baráti beszélgetésre az ankét résztvevőit. Ezen - mint várni lehetett - kísérletekről, eszközökről és érdekes technikai megoldásokról volt szó; a "főszereplő" az üdítőitalos pillepalack volt.

Kedden a Középiskolai Oktatási Szakcsoport tisztújításával kezdődött a szakmai program. Jó volt összefoglalva hallani az elvégzett munkáról, a céljainkról és a problémáinkról. Végül az előző vezetés örökségét és intelmeit foglalta össze a leköszönő elnök. A választás rendben lezajlott, ahol új vezetőséget és küldötteket választottunk.

Szegő károly (egyetemi magántanár, a fizikai tudományok doktora, MTA) Érdekességek az űrkutatás területéről című előadásában a Naprendszerről beszélt. Kiderült, hogy a vizsgálatok szerint a Naprendszernek eléggé éles határa van a Naptól mintegy 100÷120 csillagászati egységnyire. Ezt a távolságot várhatóan 2010 körül érjük el. Szólt arról, hogy a Nap aktivitásának vizsgálatához ki kell lépni a látható fény tartományából, amit jól szolgának az űrteleszkópok. A Nap időjárási hatásai az elmúlt két év kutatásai alapján egyre érthetőbbé váltak; kialakult az űr-időjáráselőrejelzés, amely a naptevékenység várható jelenségeit vizsgálja. Ennek katonai jelentősége mellett ki kell emelni a különféle vezetékhálózatokra (például olaj) gyakorolt hatásait is.
A délelőtt további részében ismét három műhelyfoglalkozást nézhettünk meg.
Délután szakmai kiránduláson vettünk részt: a "Naprendszertúra" a távolságok arányait érzékeltette, de minden bolygónál részletes ismertetés hangzott el.

Szerdán Molnár Miklós (egyetemi docens, Szegedi Egyetem) A kísérletek helye és szerepe a fizika oktatásában című előadása nyitotta a napot. Ebben elsőként a kísérletező fizikatanítás "nagyjait" vette számba az előadó, majd - a kísérlet fogalmának tisztázása után - a tanulókísérletek hazai történetét vázolta. Végül a kísérletező tanításra vonatkozó érdekes tanulói vélemények ismer-tetése után korszerű módszertani témájú könyveket ajánlott.

Farkas László (tanár, Vajda János Gimnázium, Keszthely) Tehetséggondozás középfokon - felsőfokon címmel tartott előadásából tanári praktikákat ismerhettünk meg arról, hogy miként lehet az iskolába bekerülő, kezdő diákot megnyernünk a tantárgy magasabb szintű művelésére. Hallottunk különféle házi- és az általános iskolások számára szervezett versenyekről, tanári és tanulói attitűdökről, valamint ezek felhasználásáról
Óvári Gyula (mérnökezredes, egyetemi tanár, Repülő Műszaki Intézet, Szolnok) A XXI. század korszerű katonai repülőeszköze címmel elsöprő lendületű, lebilincselő előadást tartott a hazánkat és a környező országokat egyaránt foglalkoztató vásárlásokról. A szempontfüggő gondolkodást úgy világította meg, hogy lehet traktorral is kirándulni és autóval szántani, de... Megállapította, hogy önmagában jó repülőgép nincs; rossz viszont van!
Az oktatáspolitikai fórumra Fazekas Márta (osztályvezető, OM) és Bánkúti Zsuzsanna (tudományos munkatárs, KÁOKSZI) jött el. (Az elnökségben még Gyulai József, Kovách Ádám és Kopcsa József foglalt helyet.) A jogszabályi és a szakmai tájékoztatás - az előzetesen összegyűjtött kérdések alapján - legnagyobbrészt az érettségi vizsgára és a fizika tantárgy ezen belüli helyzetére vonatkozott. Az osztályvezető-asszony kitért az iskola várható képzési kötelezettségeire is.
A szünet után a díjak átadását a rendezvény hivatalos zárása követte.
Az ankétnak 186 regisztrált résztvevője, 8 kiállítója és mintegy 25 műhelyfoglalkozása volt.
Az ankét jövő évi helyszínéről még kósza hírek is alig hallatszottak.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a 47. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Miskolc, 2004. április 3 - 7.)

Ahogy az az őszi előjelek alapján várható volt, az idei, a 47. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítást Miskolcon rendezték meg. Az eseményt az OM, a megyei önkormányzat, a város önkormányzata, az ELFT Középiskolai Oktatási Szakcsoportja, a város pedagógiai intézete, a miskolci Jezsuita Gimnázium, valamint a Miskolci Egyetem jegyezte. Az előadások az iskola nagy előadótermében hangzottak el, a műhelyfoglalkozások a szaktárgyi előadóiban és tantermeiben kaptak helyet, a kiállítások tantermekbe kerültek. A szállás a gimnázium kollégiumaiban volt.

A kiírt két téma a Fizika az orvostudományban, illetve a Tehetséggondozás volt.

Szombaton az érkezők fogadásán túl csak városnézés volt.

Vasárnap Mester András, a szakcsoport elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezután Szűcs Erika alpolgármester és Döbröczöni Ádám, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara dékánja köszöntötte az ankétot, majd Forrai Tamás, a vendéglátó iskola igazgatója emelte ki az intézmény diákjainak természettudományos eredményeit. Ezt követték a díjátadások. Mikola-díjat kapott dr. Piláth Károly (Budapest) kolléga. A Vermes-díjat Kiss Miklós (Gyöngyös) és Pápai Gyula (Sopron) kollégák kapták meg. Ezt követően került sor a Marx professzor úr által útjára bocsátott vándordíj átadására: a díjat dr. Jurisits József (Szekszárd) Simon Péter (Pécs) kollégának adta tovább.
A nyitó előadást Németh Judit (akadémikus, a társulat elnöke) A fizikatanárok szerepe a XXI. században címmel tartotta. Nemzetközi határozat nyilvánította 1905-öt a fizika évének. 2005. is a fizika éve; az elmúlt száz év a fizika százada. A fizika tudománnyá válása együtt járt a matematika nagyarányú alkalmazásával, így eltávolodott a nagyközönségtől. Arra kellene koncentrálnunk, hogy mit adott a fizika a társadalomnak. A XX. század eredményeit értjük, de a szemléletünknek ellentmond, ezért a tömegektől való eltávolodás fokozódik. Az atombomba is rontja a fizika helyzetét, ezért előtérbe kerülnek az áltudományos nézetek. A tudományt előbbre vinni (Magyarországon) elegendő 20 fizikus évente; a társadalmat előbbre vinni sokkal több hozzáértő ember tudja csak!
Vittay Pál (egyetemi tanár, ORSI) A képalkotó diagnosztika legígéretesebb eszköze az MRI című előadásában a képalkotó diagnosztikáról általánosságban tájékoztatott. Adatokban igen gazdag történeti áttekintése tette érthetővé az 1973-ban megindult fejlődési folyamatot.
Bejek Zoltán (egyetemi tanársegéd, SOTE, Ortopédiai Klinika) Térdprotézis beültetés számítógép segítségével című előadásában először a láb mechanikáját és a térdizület szerepét mutatta be. Számos orvosi részlet kapcsán a navigációs rendszereket magyarázó ábrákkal illusztrálva ismertette a műtét technikai és orvosi nehézségeit. Végül a kutatási irányokról szólt.
Erdélyi Miklós (Phd hallgató, SZTE) "Árnyékfejtés" - számítógépes tomográfia, mint a modern medicina diagnosztikai eszköze című előadása abból indult ki, hogy az élő szervezet által adott különféle árnyékképekből miként lehet értékelhető - térbeli - képet előállítani. Ajánlotta az alábbi webcímet: http://www.origo.hu/tudomany/elet/20040211felmeres.html
Délután három műhelyfoglalkozás megtekintése szerepelt a programban.
Este a fogadás jellegű vacsora után szakmai beszélgetésre volt lehetőség.

Hétfőn Radnai Gyula (egyetemi docens, ELTE) Teller Ede és a magyar középiskola című előadásában az 1957-es (amerikai) szputnyiksokkból kiindulva idézte Tellert: Nem lehet magasabbról kezdeni a hátrány behozását, mint a középiskolában. A reform 1962-ben átkerült Európába is; itthon ezután indult el a tagozatos fizikaoktatás. Vázolta Teller középiskolai karrierjének érdekes részleteit - a történelmi események keretében. Szó volt híres tanárokról, barátokról és versenyekről is.

Sükösd Csaba (egyetemi docens, BMGE) "Magfizika és az Élet" - a Szilárd Leó Fizikaverseny néhány feladatának tükrében című előadását a tehetségek és az átlagnépesség közös kezelésének problémájával kezdte. Az élet és a makrofizika kapcsolata kézenfekvő: a Föld jellemzői ilyenek. Van-e kapcsolat az élet és a magfizika között? Igen! Milyen lenne a világ, ha a neutron tömege egy ezrelékkel kisebb lenne? Könnyen adódott, hogy ekkor csak neutroncsillag létezne; a hidrogén atom magja befogná az elektront. Végül a magerők kismértékű megváltozásával foglalkozott. Úgy tűnik, hogy az élet az atommagok világának igen finom hangolásán (is) múlik.
Sarka Ferenc (főosztályvezető, megyei önkormányzat) A tehetséggondozás térségi hálózatának kiépítése megyénkben című előadásában igen sok részletről számolt be. Ezek a borsodtalentum.hu és a borsod-kozoktatas.hu címeken találhatók.
Csermely Péter (egyetemi tanár, SOTE) A Kutató Diákokért Alapítvány munkájáról címmel ismertette, miként kapcsolódhat be a középiskolás diák a kutatómunkába. Eredményeiket és az alapítvány elérését a http://kutdiak.hu és a http://tehetsegpartolok.hu címen találjuk.
Kotek László (PTE TTK Fizikai Intézet) Az Öveges versenytől a Fizikai Diákolimpiáig című előadása a versenyek, a versenyzők és az eredmények bemutatásával indult. Ezt követően a fizika nehéz helyzetét taglalta, végül Holics László tanár úr A fizika OKTV feladati és megoldásai 1961-2003 (TYPOTEX) című könyvét ajánlotta.
Ludmány András (osztályvezető, MTA KTMCsKI Napfizikai Obszervatóriuma, Debrecen) és Major Balázs (tanár, Hetényi Géza Gimnázium, Budapest) Magyar részvétel a 2004. június 8-i Vénusz átvonulás európai megfigyelés programjában című előadásuk előbb szakmai áttekintést adott a témáról, majd a középiskolás korosztály érdeklődésének felkeltéséről és bevonásáról volt szó. A magyar észlelőhálózat szervezéséről a http://venuszatvonulas.load.hu címen találhatók részletek.
Délután Oktatáspolitikai fórum volt a program, amelyet Szabó Gábor (egyetemi tanár, SZTE, a társulat főtitkára) vezetett; résztvevői Sipos János helyettes államtitkár, aki Gyermekeink jövőjéért címmel, Vass Vilmos, aki A tartalmi szabályozás aktuális kérdései (Nincs új a NAT alatt?) címmel és Pósfai Péter (OKÉV), aki A 2005. évi kétszintű érettségiről 2004-ben címmel tartott bevezetőt. A vitavezetés nagyon pragmatikus volt. A helyettes államtitkár úr több alkalommal is részletezte a helyi és a központi kompetencia határait, elismerve a szakterületet is korlátozó körülményeket. A másik két megjelent vendég viszonylag kevesebb és kevésbé általános kérdést kapott.

Kedden Trón Lajos (egyetemi magántanár, Debreceni Egyetem, PET Centrum) Pozitron emissziós tomográfia (PET) című előadását a funkcionális, azaz a működés vizsgálatára alkalmas képalkotó eljárások áttekintésével indította. A lenyűgöző előadás számos érdekes részlettel szolgált. Így például megtudtuk, hogy a pozitron-elektron annihilizáció ugyan kissé nehezen detektálható, de az eljárás alacsony sugárterhelése és kielégítő pontossága indokolja használatát.

Dr. Zsúdel László (Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc) beugróként tartott előadást az ultrahangos diagnosztikáról. A kérdést műszaki oldalról is bemutatta utalva arra, hogy a szakemberek miért gondolkodnak másképpen, mint a fizikusok. Előadását terápiás alkalmazásokkal zárta, felhívva a figyelmet a www.radiology.dote.hu/media/uhjegyzet/fizika.html honlapra.
Délelőtt még három műhelyfoglalkozás következett, délután további három, majd a kórház fogadott korlátozott számban látogatót szakmai bemutatóra.
Este Tudomány, áltudomány, oktatás címmel Kovách Ádám (a társulat alelnöke, ATOMKI) tartott vitaindítót, majd rövid vita, beszélgetés után Härtlein Károly (a társulat főtitkárhelyettese, BMGE) mutatta be legújabb eszközeit és kísérleteit a Fizikatanárok Klubja keretében.

Szerdán Fornet Béla (főorvos, ügyvezető igazgató, Huniko Kft.) Korszerű röntgendiagnosztika című előadása nyitotta a napot. Részletes történeti áttekintés után megtudtuk, hogy a számítógépes feldolgozás jelentősen növelte a módszer érzékenységét, a digitális adatkezelés pedig az alkalmazások körét bővítette.

Kerényi László (szerkesztő, Városi TV Kht., Miskolc) Orvosi diagnosztikáról a Miskolci televízióban címmel tartott előadásában a városi TV Egészségügyi Magazin című műsora számára készült (valóban kitűnő) film részleteivel mutatta be a média ismeretterjesztési lehetőségeit.
Ballai László (osztályvezető, OKKI – OSKI) Orvosi diagnosztikai sugárforrások műszaki sugárvédelme című előadásában elmondta, hogy vita zajlik: vajon köthető-e a kicsiny sugárterheléshez kockázat, hiszen a természetes sugárterhelésnek (a vizsgálatok szerint) nincsen kockázati hatása. Korrekt eredményeket igen nehéz kapni, mert nagy létszámú (százezres) mintát és kontrolcsoportot kellene vizsgálni.
A díjak átadását a rendezvény hivatalos zárása követte.
Az ankétnak 136 regisztrált résztvevője, 4 kiállítója és mintegy 20 műhelyfoglalkozása volt.
Az ankét jövő évi helyszíneként Paks és Székesfehérvár merült fel.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a 48. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Székesfehérvár, 2005. március 11 - 15.)

Ahogy az már az előző ankéton történt egyeztetések alapján várható volt, az idei, a 48. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközbemutatót Székesfehérváron rendezték meg. Az eseményt az Oktatási Minisztérium, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Középiskolai Oktatási Szakcsoportja, az ELFT Fejér Megyei Csoportja, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet, a József Attila Középiskolai Kollégium, valamint a Lánczos Kornél Reálgimnázium jegyezte, támogatta a Paksi Atomerőmű Rt., és a School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola. Az előadások nagyrészt a kollégium színháztermében hangzottak el, a műhelyfoglalkozások részben ugyanitt részben pedig a tanulókban kaptak helyet, a mindössze két kiállítás is egy-egy tanulóba került. A szállás a kollégiumban volt.

Az ankétot a fizika éve jegyében hirdették meg; a négy szakmai nap egyenként kapott címet.

Pénteken az érkezők fogadásán túl két turnusban városnézés volt, illetve az eszközbemutatók előkészítése zajlott. Este Sükösd Csaba (BMGE) - tanítványként - Marx György professzor úrra emlékezett; ismertette életútját és legfőbb eredményeit.

Szombat. A nap címe: "2005 a Fizika Nemzetközi Éve". A városháza dísztermében Mester András, a szakcsoport elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az elnökség bemutatása után Németh Judit, a társulat elnöke megnyitójában a fizika évéről beszélt, felhívta a figyelmet a népszerűsítő kiadványokra és azokra a lehetőségekre, amelyeket ez a jubileumi helyzet kínál. Boldizs Kálmánné alpolgármester rövid megnyitójában köszöntötte az ankétot, áttekintve a város múltját és jelenlegi helyzetét, végül elismeréssel szólt a szakmai elhivatottságról. Ezt követték a szokásos díjátadások: Mikola-díjat kapott Kiss Gyula (Budapest) és Nyerges Gyula (Dorog) kolléga. Ezt követően került sor a Marx professzor úr által útjára bocsátott vándordíj átadására: a díjat Simon Péter (Pécs) Pákó Gyula (Budapest) kollégának adta tovább.

A nyitó előadást Kroó Norbert (akadémikus, az MTA főtitkára) A kvantumhatár felé és azon túl címmel tartotta. Elmondta, hogy a múlt század végére a technológia sok területen csaknem elérte a határait. Ez felértékeli az alapkutatások jelentőségét. Ma úgy látszik, hogy a nanotechnológia a fejlődés felszálló ágán van és szorosan összekapcsolódik az informatikával és a biotechnikával; ezek kombinációja a bioinformatika. Több részletet említett a nanotechnológia különféle területeiről, kiemelte a nanooptikát. Így fogalmazott: az elektronikában megszokott dolgokat a fénytan nyelvére fordítjuk le. Szerinte a híd a klasszikus és a kvantumfizika között az optikai csipek lesznek.
Nagy Károly (akadémikus, ELTE) A kvantumelmélet kialakulása Plancktól Diracig című igen nagy sikerű előadásában sok érdekes részletet tartalmazó történeti összefoglalót adott. A példák rejtett üzenete az volt, hogy nem kell tartanunk attól, hogy a természet rejtélyei kifogynak, és a fizika tudománya véget ér.
Aszódi Attila (egyetemi docens, BMGE) A neutron felfedezésétől a negyedik generációs atomerőművekig című előadása is történeti áttekintéssel indult. Elemezte az atomenergia felhasználásának jelenlegi helyzetét, levonva azt a következtetést, hogy a mai technológiák mellett az uránkészletek 2060-ra kimerülnek. Végül vázolta a fejlesztések lehetséges irányait és a hazai teendőket.
Ivo Verovnik (egyetemi docens, Szlovén Nemzeti Oktatási Intézet) Az emberi hang és a zene bemutatása a korszerű technika segítségével című előadása angol nyelven hangzott el Sebestyén Dorottya tolmácsolásában. A bemutatott - és hallás alapján is jól felismerhető - hangokat számítógépes programmal analizáltatta, bemutatva azok fizika jellegzetességeit. Név szerint említette Lánczos Kornélt, városunk szülöttét, akinek eredményei e terület fejlődésében is fontosak voltak.
Délután három műhelyfoglalkozás megtekintése szerepelt a programban.
Este a csillagvizsgálóban tett látogatás után a fogadás jellegű vacsora köszöntőjében a Paksi Atomerőmű Rt. nevében Kováts Balázs meghívta az ankétot 2006-ra. Végül kötetlen szakmai beszélgetésre nyílt lehetőség.

Vasárnap. A nap címe: "A tudomány eredményei". Sükösd Csaba (egyetemi docens, BMGE) Kvantummechanika kicsit másképpen című előadásában sok érdekességről beszélt. Végül arra a megállapításra jutott, hogy a klasszikus fizika determinizmusával szemben a szabad akarat alapja a kvantummechanikai véletlen.

Hanti Ágota (Paksi Atomerőmű Rt.) Ifjúság, jövő, atomenergia című előadásában az emberek atomenergiához való viszonyulásának változásait ismertette, majd szólt az erőmű szakember utánpótlási gondjairól is. Kitért az erőmű oktatást támogató tevékenységére is. Ajánlotta megtekinteni a honlapjukat: www.atomeromu.hu
Sükösd Csaba (egyetemi docens, BMGE) Atomfegyverek és nukleáris leszerelés című előadásában inkább csak az atomfegyverekről szólt, részletesen elemezve azok fizikai és technológiai fejlesztését, az egyes felfedezések hatásait.
Károlyházy Frigyes (egyetemi tanár, ELTE) Hogyan tegyük érdekesebbé a fizikát? címmel tartott sodró lendületű előadásában elsősorban azt taglalta, hogy miként vihető közelebb a jelenség megismerése a gyerekhez. Ennek keretében a kérdés felvetésétől a feladatok megoldásáig számos módszertani problémát érintett.
Radnai Gyula (egyetemi docens ELTE) 100 éve született Vermes Miklós című előadása a nagy elődnek állított emléket. Életrajzi részletek, emberi kapcsolatok és tulajdonságok jelentek meg a szakmai munkásság ismertetése során, amelyekből az utódok is meríthetnek.
Kovács László (főiskolai tanár, BDTF) A XX. század tudósairól című előadásában Lénárd Fülöp életútjának részleteivel illusztrálta a tudóssors hányattatásait.
Délután fórum volt a program, amelynek keretében Bánkúti Zsuzsa és Juhász András válaszolt a résztvevők által feltett - zömmel az érettségi vizsgával kapcsolatos - kérdésekre.
Este a Fizikatanárok Klubja keretében Vancsó Erzsébet kolléganő játékos vetélkedőt szervezett a modern fizikáról és művelőiről.

Hétfő. A nap címe: "Albert Einstein születésnapja". Szabó Gábor (akadémikus, Szegedi Egyetem) A Michelson féle kísérlet és a speciális relativitáselmélet című előadása az éterhipotézis problémáiból indult ki, ismertette a kísérlet körülményeit és az eredmény értelmezésével kapcsolatos próbálkozásokat. Végül kiemelte, hogy Einsteinnek "csodálatos éve" volt 1905.

Kovács László (főiskolai tanár, BDTF) Einstein az ember című előadása J. S. Bach D dúr szvitjének Air című részletével indult (előadta Horváth-Kisrómay Áhim hegedűn, a Teleki Gimná-zium tanulója, Káté László tanár úr növendéke, zongorán kísért Kisrómay Andrea tanárnő). Kiderült, hogy ez volt a tudós fizikus kedvenc zeneműve, és a közös zenélések alkalmával ő szokott hegedülni. Lánczos Kornél neve itt is felmerült; ő zongorán játszott.
Délelőtt még három műhelyfoglalkozás következett, a délutáni további kettő előtt az ankét résztvevői koszorúztak. A nemzeti ünnep alkalmából Mester András, a szakcsoport elnöke koszorúzott, a beszédet követően Horváth Anna (a Teleki Gimnázium tanulója) mondott verset, végül a résztvevők elénekelték a Himnuszt a város új Petőfi-szobránál. Ezt követően Lánczos Kornél emléktábláját Szabó Gábor akadémikus koszorúzta meg, aki méltatta a város szülöttének munkásságát és tudományos eredményeit.
Este Az Élet, a Világmindenség meg minden címmel a soproni Széchenyi István Gimnázium diákjai tartottak színházi előadást a tudománytörténet egy-egy érdekes mozzanatáról.

Kedd. A nap címe: "A jövő fizikája". Zoletnik Sándor (KFKI, EURATOM/HAS) Fúziós reaktorok című előadása a szabályozott magfúzióról szólt. A technikai nehézségek taglalása után 2040-re jósolta az iparszerű fúziós energiatermelés megvalósítását.

Horváth Ákos (egyetemi docens ELTE) Útban az anyag elemi építőkövei felé című előadásában alapvetően a CERN-ben született eredményekről tájékoztatott.
Főző Attila László (főszerkesztő helyettes, Sulinet - Programiroda) A Sulinet digitális tudásbázisa címmel az eszköz lehetőségeit vázolta.
A díjak átadását a rendezvény hivatalos zárása követte.
Az ankétnak 134 regisztrált résztvevője, 2 kiállítója és mintegy 20 műhelyfoglalkozása volt.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló a 49. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Paks, 2006. március 30 - április 3.)

Már az előző ankéton a Paksi Atomerőmű Rt. nevében Kováts Balázs meghívta az ankétot 2006-ra, így az idei, a 49. Ankétot Pakson rendezték meg. Az eseményt az OM, a PA Rt., Tolna Megye Önkormányzata, Paks Város Önkormányzata, az ELFT Középiskolai Oktatási Szakcsoportja, az ELFT Tolna Megyei Csoportja, a TMÁMK Pedagógiai, Kulturális és Sport Intézete, az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Nukleáris Társaság, valamint a Nemzeti Tankönyvkiadó jegyezte. A plenáris előadások a PA Rt. Főiskolai épületének nagytermében hangzottak el, a műhelyfoglalkozások az ESZI tantermeiben kaptak helyet, a kiállítások is ebbe az épületbe kerültek. A szállás a kollégiumban volt.

Az ankét témája az ENERGIA volt; a négy szakmai nap most is egyenként kapott címet.

Csütörtökön - előzetes jelentkezés alapján - Bátaapátiba lehetett látogatni.

Péntek. A nap címe: Bemutatkozik a PA Rt. Mester András, a szakcsoport elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az elnökség bemutatása után Hamvas István, a PA Rt. igazgatóhelyettese megnyitójában az iskola, a tanárok felelősségéről szólva figyelmeztetett, hogy a jövő döntéshozói a mi iskoláinkba járnak.

A nyitó előadást Patkós András (akadémikus, a társulat elnöke) Részecskék az Univerzumban címmel tartotta. Előadását "sugárzástörténeti" áttekintéssel indította, amelyből kiderült, hogy Jánossy Lajos igen jelentős eredményeket ért el ezen a területen. Majd Menyhárt Nóra és Marx György neutrinócsillagászatra vonatkozó javaslatát említette, végül gondolatmenetét azzal zárta, hogy az elemi részek fizikája számára egyedülálló jelentőségű a kozmikus léptékű jelenségek tanulmányozása, és ez fordítva is igaz.
Az előadás után adták át Pálovics Róbert zalaegerszegi kollégának a Mikola-díjat.
Sulyok Zoltán (a hálózatfejlesztési osztály vezetője, Paksi Atomerőmű Rt.) A magyar villamosenergia-rendszer jövője című előadását az olasz üzemzavarral kezdte. Beszélt a fejlesztési stratégiákról, majd a nagy amerikai üzemzavarról szólva azzal zárta az előadást, hogy nem az a kérdés, lesz-e üzemzavar, hanem az, hogy mikor.
Délelőtt még erőmű-látogatás zajlott - előzetes jelentkezés alapján - több csoportban.
Hamvas István (vezérigazgató-helyettes, Paksi Atomerőmű Rt.) A PA Rt. múltja, jelenne, jövője című előadásában először adatokat mutatott be. Ismertette az üzemidő-hosszabbítás indokait és feltételeit, melyek között a biztonsági és a gazdaságosságra vonatkozó adatok különösen érdekesek voltak.
Cserháti András (műszaki főszakértő, Helyreállítási projekt, Paksi Atomerőmű Rt.) A sérült üzemanyag kezelése Pakson című előadásában elmondta, hogy már három éve készülnek a munkára, amely várhatóan három hónap alatt fejeződik be, közben folyamatosan zajlik az "állapotmonitorozás". A biztonságot szolgáló adminisztrációs munka igen nagy, mindent hatóságilag engedélyeztetni kell. A végrehajtásra készülő mintegy 40 fő kiképzése már folyik.
Hegyháti József (ügyvezető igazgató, Radioaktív Hulladék Kezelő Kht.) Radioaktív hulladékkezelés Magyarországon című előadását a hulladék értelmezésével kezdte: további hasznosítására már nincs igény. Kiemelte, hogy az alapelvek között különös súllyal szerepel az utódokra hagyott teher. A három helyszín (Püspökszilágyi, Bátaapáti, Boda) feladatmegosztását és a készültségük fokait ismertette, kiemelve, hogy a lakossági elfogadottságuk jó.
Este állófogadás volt az ESZI étkezdéjében.

Szombat. A nap címe: Villamos energia. Aszódi Attila (igazgató, Nukleáris Technikai Intézet) Csernobil ma című előadása a 2005. május 28. és június 4. között lezajlott, több szervezet által támogatott expedícióról szóló igen részletes szakmai beszámoló volt. Rövid ismertetőt hallottunk a 20 éve történt balesetről, az okokról, majd az expedíció során végzett mérésekről, adatgyűjtésről. Az ankét résztvevői az expedícióról készült filmet DVD-n is megkapták.

Jeszenszky Sándor (egyetemi docens, BMGE) Az áramfejlesztés története című előadásában abból indult ki, hogy 1824-ben a Carnot-féle körfolyamat felismerése idején már mintegy 3000 lóerőnyi gőzgép működött. Az elektromos áram előállításában az alapkutatásnak meg kellett előznie a technológiát. Ezt követően igen sok adatot és részletet tartalmazó áttekintést adott a történetről, melynek végén 1930 körülre alakult ki a mai, modern generátortechnika. Végül ajánlotta a következő honlapot: www.emuzeum.hu
Borsányi János (ny. főiskolai docens, BMF; a Magyar Világítástechnikai Társaság nevében is!) Az izzólámpától a LED-ig című előadásában mintegy 130 évet tekintett át, melynek során több tízezerféle fényforrás született. Fő csoportjaik a hőmérsékleti sugárzók, a kisüléses és a félvezető alapú fényforrások. Néhány jellemző mennyiség alapján értékelte a megoldásokat, végül kitért a döntési szempontokra is.
Kádár Aba (a MEE és az EMOSZ tiszteletbeli elnöke) A villany feszültsége és veszélyei címmel tartott sodró lendületű, rokonszenves gondolatmenetű előadásában lenyűgöző történeteket mesélt a szabványos feszültségértékek kialakulásáról, és a készülékekre előírt tulajdonságokról. Végül elmondta, hogy az elektromos tüzeket az összecsavart vezetékcsatlakozás okozza, melynek alkalmazása 1914 óta tilos.
Mick Storr A CERN és a fizikatanárok című előadását Sükösd Csaba fordította. A téma az 50 éves jubileum (2004-ben) miatt volt időszerű, amikorra film is készült a működésről. A bemutatott filmrészlet mellett érdekesség volt néhány adat: az ide befektetett minden euro 3 euro hasznot hoz az uniónak; a proton-proton ütköztetés 1016 K hőmérsékletet jelent, a keletkező információ annyi CD-re férne el, amennyi egymásra rakva 24 méter magas volna.
Délelőtt egy, majd délután további három műhelyfoglalkozás szerepelt a programban.
Este zeneiskolai hangverseny volt a Makovecz templomban.

Vasárnap. A nap címe: Energiaforrások. Ronczyk Tibor (igazgató, ESZI) Alternatív energiaforrások című előadásában mérlegelte a nap-, a víz-, a szél-, és a geotermikus energia, valamint a biomassza felhasználásának költségeit, előnyeit, hátrányait és kockázatait, majd néhány összehasonlítást is tett. Gondolatait iskolát érintő következtetéssel zárta: Az oktatás drága, de a tudatlanság még drágább.

Pázmándi Tamás (tudományos főmunkatárs, MTA KFKI AEKI) Űreszközök energiaellátása című előadásában a hajtómű teljesítményadatait követően áttért az üzemeltetés igényeire. Itt első sorban akkumulátor, üzemanyagcella vagy napelem használható. Ezek tulajdonságait kell mérlegelni, de hosszú küldetések, távoli expedíciók esetén csak radioaktív források jöhetnek szóba.
Kolláth Zoltán (volt tudományos igazgatóhelyettes, MTA Csillagászati Kutatóintézet) Energiatermelés a csillagokban című előadásában képeket mutatott a fényszennyezésről, majd szakmai szempontból szemlélte az emberiség energiafelhasználását, megállapította, hogy a legzöldebb az az energia, amelyet nem használunk fel. Kiderült, hogy a csillagászatról nagyon keveset tudunk.
Kiss Ádám (egyetemi tanár, ELTE) Energetika a XXI. században című előadásában a jóslás kockázataiból indult ki, majd rengeteg adattal alátámasztva fogalmazta meg azokat a kérdéseket, ame-lyekre a társadalomnak válaszolnia kell. Ezeket a társadalomnak is fel kellene ismernie.
Juhász András (egyetemi docens, ELTE) Beszámoló a 2005. évi érettségiről című előadásában a középiskolában lezajlott változásokról és az eredményekről tájékoztatott.
Rónaky József (igazgató, Országos Atomenergia Hivatal) Gondolatok az atomenergiáról című előadásában a rengeteg tévhitből létezéséből indult ki, amit sokan kihasználnak. A történet fő eseménye-inek vázolása végére a biztonsági követelményekből mintegy levezette az atomerőműveket üzemeltető cégek által létrehozott szervezetet, amelynek kritikáját magukra nézve kötelezőnek tekintik. Végkövetkeztetése: a jövő számára az atomenergia nem megoldás, de nincs megoldás atomenergia nélkül.
Délután újabb két műhelyfoglalkozás szerepelt a programban.
Estére pincelátogatást szerveztek a vendéglátók.

Hétfő. A nap címe: Oktatás, vizsgák. Härtlein Károly (BMGE) napirend előtt érdekes, meglepő kísérleteket mutatott be, majd Szabó Gábor (egyetemi tanár, SZTE) 2007-re meghívta az ankétot.

Bánkúti Zsuzsa (tudományos főmunkatárs, OKI) A 2005. májusi fizika érettségi feladatszintű eredményeiről számolt be - sok érdekes összefüggést felvillantva.
Horányi Gábor (szakértő, OKÉV) Tapasztalatok a 2005. évi közép- és emelt szintű érettségi vizsgán címmel a felmerült problémákat és a várható változásokat vázolta.
Bakos Károly (vezető főtanácsos, OM) A Bolognai folyamat hatásai címmel a történeti áttekintés folytatásaként a felmerült problémákat és a várható változásokat vázolta.
A Fórumon kezdetben szakmai, később inkább szakmán kívüli kérdések merültek fel.
A díjak átadását a rendezvény hivatalos zárása követte.
A Marx professzor úr által útjára bocsátott vándordíjat Pákó Gyula (Budapest) Krassói Kornélia (Budapest) kolléganőnek adta tovább.
Az ankétnak 151 regisztrált résztvevője, 4 amatőr kiállítója és közel 20 műhelyfoglalkozása volt.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló az 50. (jubileumi) Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Szeged, 2007. március 14 - 18.)

Már a paksi ankéton meghívta a Szegedi Tudományegyetem nevében Szabó Gábor professzor úr a jubileumi ankétot. Az eseményt az OM, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szegedi Tudományegyetem, a SZTE Fizikus Tanszékcsoport, a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, a SZTE JGYPK Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, a SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, a Szegedi Akadémiai Bizottság, Csongrád Megye Önkormányzata, az ELFT Középiskolai Oktatási Szakcsoportja, az ELFT Csongrád Megyei Csoportja, a Knorr-Bremse Fékrendszer Kft., a PICK Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt., a Mozaik Kiadó és a Maxim Kiadó jegyezte. A plenáris előadások az egyetem orvosi karának egyik előadótermében hangzottak el, és a kiállítások is ebbe az épületbe kerültek. A műhelyfoglalkozások a gyakorló gimnázium tantermeiben kaptak helyet. A szállás egy kollégiumban volt.

Az ankét témája: Elektromágneses hullámok.

Szerdán - az érkezés napján - városnézésen lehetett részt venni.

Csütörtök. Gyermekkórus műsora köszöntötte az ankét résztvevőit, majd Mester András (üléselnökként) jelentette be a nemzeti ünnepen a jubileumi ankétot. A város részéről dr. Solymos László alpolgármester köszöntőjében méltatta a rendezvényt, és a résztvevők figyelmébe ajánlotta a várost, majd dr. Nánai László, a megyei szakcsoport elnöke a generációk váltását említve köszöntötte az ankétot. A 2007. évi Mikola-díjat Farkas László (Keszthely) kolléga kapta. A vándorplakettet - a szokásos módon - Krassói Kornélia kolléganő Plósz Katalin tanárnőnek adta tovább. (Az új tulajdonost hosszan tartó ünneplés köszöntötte, aki beszámolt Eötvös-kutatásai legújabb eredményeiről.) Dr. Dombi Józsefnek - aki 57 évvel ezelőtt alapította meg a megyei csoportot, és akinek számos tanítványa jelen volt az ankéton is - a jubileumi ankét ezüstözött érmét adta át dr. Papp Katalin.

Patkós András (akadémikus, az ELFT elnöke) 50 év eseményei az elektromágneses hullámok történetében címmel megtartott nyitó előadásában elsőként azt emelte ki, hogy az ankétok történetében egyetlen év kihagyás sem volt. Említette, hogy már a 8. ankét (1965) foglalkozott a lézerrel, a győri ankét címe pedig Hullámok minden hullámhosszon (1986) volt. Végül arra jutott, hogy tartsuk az elektromágneses sugárzást az oktatás középpontjában!
Károlyházy Frigyes (ny. egyetemi tanár, ELTE) Az öcskös felesége című előadásában a kulturális hagyományokból kiindulva értelmezte a tudás tekintélyét. Ezt a történelmi korokon vitte végéig, egészen a XX. század fizikaoktatásáig, melyet - a század eseményei tükrében - részletesen elemezve jutott arra a következtetésre, hogy nem lehet visszamenni az "egyszerű" fizikához! Végül az új fizika oktatásához intelmeket, ötleteket és tanácsokat fogalmazott meg.
A következő blokk címe: Szegedi fizikai kutatások. Szabó Gábor (akadémikus, SZTE) A preparált hullámfüggvénytől az optikai orrig: lézerek és alkalmazásaik című előadásában a Maxwell-egyenletekből indult ki. Felírva az egyszerűsítő feltételeket néhány további "fogás" után eljutott a nemlineáris optikához. A jelenségek ismertetése után az ipari alkalmazásokat említette: miként lehet különféle molekulákat lézerrel érzékelni, hogyan lehet lézerrel hűteni. Végül néhány szélsőséges körülményekre vonatkozó eredményről szólt.
Groma Géza (tudományos főmunkatárs, MTA Szegedi Biológiai Központ) Fotobiológia: a lepkeszárnytól a hidrogénautóig című előadását az előzőhöz kötötte, mindazokat "a biológus szemével nézi", és értelmezte a lepkeszárny fizikai és kémiai eredetű színeit. A színjátszó krémet említette ipari alkalmazásként. Végül a fény segítségével végzett mikromanipuláción át jutott el a napenergiával történő hidrogén-termelésig.
Kemény Lajos (egyetemi tanár, SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika) Fényterápia című előadásában elsőként az időszámítás előtt 1400 körül növényi kivonatokkal alkalmazott helioterápiát említette. Röviden összefoglalva szólt a sikerekről, felhívta a figyelmet arra a tévhitre, hogy a napfény segíti az immunrendszert. Végül a folyamatban lévő néhány vizsgálat és szabadalmaztatott gyógymód említése után a tetoválás "eltüntetését" jósolta biztosan nagy üzletnek a jövőben.
Délután koszorúzás volt, majd látogatás a Tanulmányi és Információs Központban (TIK) és a fizikus tanszékcsoport kutatólaboratóriumaiban. Este állófogadás volt az akadémiai bizottság székházában.

Péntek. Ettől kezdve az egyes napok is címet kaptak: Elektromágneses hullámok. Molnár Miklós (ny. egyetemi docens, SZTE) A skót Maxwell meg a többiek... (Pillanatképek az elektromágneses hullá-mok tudománytörténetéből) című előadását kísérlettel indította: lézerrel hangot közvetített. Hatalmas mennyiségű adatot és azok összefüggéseit ismertette a hallgatósággal, megfűszerezve a szereplőkről szóló személyes momentumokkal. Az előadást végül a nemrég elhunyt Ketskeméty István professzor úr emlékének ajánlotta.

Erdélyi Miklós (egyetemi adjunktus, SZTE) Amire az árnyék rávilágít: a röntgensugárzás alkalmazásai című előadásában elmondta, hogy a röntgensugárzást többen is észrevették, de nem fordítottak különösebb figyelmet rá, javasolták, hogy tegyék messzebbre a készüléket. A történeti áttekintés után speciális alkalmazásokra tért, melyek kertében említette, hogy 15 Nobel-díj kapcsolódik a témához. Végül a tanszék két kutatási témáját ismertette.
Boda Imre (műszaki vezérigazgató-helyettes, Ericsson Magyarország Kft.) Hullámok a távközlésben című előadása a modulációs módszerek és a történetük áttekintése után a digitális kódolás módszereivel folytatódott. Röviden vázolta a csatornakódolás hibák okozta problémáit, a digitális jelek átvitelére használatos modulációs módszereket és a harmadik generációs rendszerekben használt újabb módszereket. Végül a jelenlegi fejlesztések adatait ismertette.
Dombi György (egyetemi tanár, SZTE) Rádióhullámok, mágnesek, molekulák: az NMR alkalmazásai című előadása a spektroszkópia történetéből indult ki. A mágneses magrezonancia története Paulitól indul: az atommagnak mágneses momentuma van (1924). Nagyjából a 100÷800 MHz tartományt használják, ezért a kicsiny energia miatt nagyon gyenge jeleket várhatunk. A spin precessziós mozgásához kell a rezonanciát létrehozni. Ismertette, hogy a módszer miként használható kémiai szerkezet vizsgálatára. Végül néhány további részlet után a kapcsolódó Nobel-díjakat tekintette át.
Délelőtt még a Szt. István téri víztorony látogatása, délután négy műhelyfoglalkozás volt a program.
Este orgonahangverseny volt a Dómban.

Szombat. A nap címe: Csillagok sugárzása. Kolláth Zoltán (tudományos igazgatóhelyettes, MTA Csillagászati Kutatóintézet) A fény útja a csillag magjától a szemünkig című előadásában a fény viszontagságos útját vizsgálta. Először a Nap belsejében való szóródás hatásait ismertette, amiből kiderült, hogy a magban keletkező foton 10÷150 ezer év(!) alatt éri el a felszínt. Innen már könnyebb útja van. Végül a fényszennyezésről szólt, és ennek a repülő rovarokra való hatását említette. (A Dóm téren 3150 fotonból mindössze 10 természetes és csak 1 érkezik szabad szemmel látható csillagokból.)

Szatmáry Károly (egyetemi docens, SZTE) Idegen naprendszerek (Bolygók felfedezése más csillagok körül) című előadását kedvenc kérdésével indította: Léteznek-e más naprendszerek? A választ a mi bolygóink jellemzésével kezdte, majd a mindenütt jelen lévő "apró" testeket vette vizsgálat alá, hogy a kategorizálás problémáit bemutassa. Az új csillagok körül látható anyag elrendeződése bolygók keletkezésére utal, melyek kimutatását részletesebben is vizsgálta. Jelenleg 14 olyan csillagot ismerünk, amelynél a bolygó "kitakarása" valószínűsíthető, és további 16 esélyes erre. Végül azzal foglalkozott, hogy mi alapján gondolhat arra a távoli megfigyelő, hogy itt (a Naprendszerben) szénbázisú élet van.
Vinkó József (egyetemi docens, SZTE) Táguló világegyetem című előadásában először az ismert világmindenség történetét taglalta. Az extenzív időszak most is tart, mert a műszerek fejlődésével egyre több objektumot fedeznek fel. Már az 1930-as években felmerült, hogy a világegyetem nem lehet sztatikus, a tágulás ötlete jókor született. A Hubble-állandó távolságfüggése arra utal, hogy a tágulás mértéke régen más volt. Vázlatosan levezette a kritikus sűrűséget, amely lényegesen nagyobb az ismertnél. Az eltérést a "sötét energiának" tulajdonítjuk. Mindezek alapján röviden vázolta a jelenleg érvényes világképet.
Délután további két műhelyfoglalkozás és ópusztaszeri kirándulás szerepelt a programban.

Vasárnap. A nap címe: Oktatás, vizsgák, zárás. Cserháti András (műszaki főtanácsadó, Paks Atomerőmű Zrt.) Sikeres helyreállítás a Paksi Atomerőműben című előadásában a három és fél éves munkát foglalta össze. Képekkel és sok számítógépes modellel mutatta be a helyzeteket és az elvégzett műveleteket, néhány számadattal próbálta jellemezni a munka nagyságát és bonyolultságát. Értékelésében a biztonságot, az előkészítést, a felkészültséget jónak értékelte, a munkát folyamatosan optimalizálták, így az kevés hulladékkal és kicsiny kollektív dózissal járt. Elismeréssel szólt az orosz szakemberekről, akik már több nukleáris környezetben végzett munkában vettek részt.

Mészáros Sándor (ny. főmérnök, Tungsram) Bay Zoltán, a radarcsillagászat szülőatyja című előadásában kerek évfordulókat említett, majd Bay Zoltán szakmai környezetét vázolta. Ebből kiderült az is, hogy ma már Tihanyi Kálmánnak tulajdonítjuk az ikonoszkóp felfedezését. A radarkísérleteket a katonai alkalmazások lehetősége is ösztönözte, így már 1944-ben felmerült a Hold megradarozásának ötlete, ami 1946. február 6-án sikerült először. Csak később derült ki, hogy az Egyesült Államokban 10 nappal előbb megcsinálták ugyanezt.
Az előadások után "Kétperces kísérletek" címmel érdekességeket mutattak be kollégák.
A Fórumon Bánkúti Zsuzsa (tudományos főmunkatárs, OKI) válaszolt az előzetesen feltett és a közben felmerült kérdésekre. Ezt a díjak átadása követte.
Az ankétnak mintegy 160 regisztrált résztvevője, 7 amatőr kiállítója és 19 műhelyfoglalkozása volt.
A köszönetnyilvánítások után bejelentették, hogy a következő ankét Békéscsabán lesz, majd Szabó Gábor mondta a zárszót, melyben a rendezvényt a KöMaL-hoz hasonló kutúrkincsként említette.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló az 51. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Békéscsaba, 2008. március 26 - 30.)

Ahogy az előző ankéton bejelentették az idei ankétot Békéscsabán rendezték meg. Az eseményt - egy tájékoztató szerint - a társulat Középiskolai Oktatási Szakcsoportja, a Békés Megyei Csoportja, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata jegyezte, rajtuk kívül a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium említődik a rendezvény dokumentumaiban. Ez az intézmény adott helyet, az egész rendezvénynek. A szállás is a kollégiumban volt.

Az ankét címe: Kísérletek a fizikában, kísérletezés az iskolában.

Szerdán - a résztvevők fogadásán kívül - az eszközbemutatók berendezése volt a program.

Csütörtök. Üléselnök: Pákó Gyula, a szakcsoport elnöke. Ő köszöntötte a résztvevőket, majd Köles István (alpolgármester) röviden megnyitotta a rendezvényt. Kádár György, a társulat főtitkára megnyitójában köszöntötte a leglelkesebb fizikatanárokat, megállapítva, hogy nem csak a fizika, de az oktatás is lesújtó helyzetben van, pedig fizika, költészet és zene nélkül lehet élni, de nem érdemes. Ezt a díjak átadása követte: Mikola-díjat kapott Zátonyi Sándor, a vándorplakettet Plósz Katalin videoüzenet segítségével Dézsy Zoltánné kolléganőnek adta tovább, a Fényes Imre-díjat (sajnos már csak posztumusz) Varga István (1952-2007) kolléga kapta. Emlékének néma felállással adóztunk.
A nyitó előadást Szabó Gábor (akadémikus, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem) A Michelson-kísérlet 100 éve címmel tartotta. Előadásában számos életrajzi adattal szolgált, ismertette az interferométer továbbfejlesztett változatainak újdonságait. Az eredmények elemzése után szólt a méter új, lehetséges definíciójáról, végül gondolatmenetét azzal zárta, hogy az az elmélet jobb, amely nem használ olyan metafizikai fogalmat, mint az éter.
Tóth Eszter (Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium, Vác) és tanítványai Teller Ede és a magyar iskolások című előadásában elmondta, hogy Teller Ede szeretett tanítani, gondolatai könnyen érthetők voltak. Szó volt a politikai szerepvállalásról és annak megítéléséről. Javaslatára indult az iskolás gyerekekre épülő radonmérés. A szemléltetés és a bemutatás egyaránt magával ragadó volt.
Kádár György (az ELFT főtitkára, tudományos tanácsadó, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet) Áramok a mágneses nano-rétegekben (Nobel-díj 2007.) című előadásában a gigantikus mágneses ellenállás felfedezéséről és alkalmazásairól beszélt. A végén az érzékelőktől az új elvű RAM-okon keresztül a spin-tranzisztorokhoz és a velük felépülő logikához vezető utat vázolta.
Délután az eszközbemutató megnyitására és megtekintésére került sor, majd két műhelyfoglalkozás következett.
Este tréfás szakmai vetélkedő volt.

Péntek. Üléselnök: Mester András, a szakcsoport vezetőségének tagja.

Vankó Péter (egyetemi docens, BME Kísérleti Fizika Tanszék) Mérési versenyfeladatok és "utóéletük" című előadása először az olimpiai válogató- és felkészítő versenyek egyik feladatát elemezte, részletesen tárgyalva az előkészítést, a végrehajtást és a megoldás problémáit, majd a 2000. évi OKTV döntő mérési feladatot elemezte hasonló szempontok szerint. Ajánlotta az alábbi Internet-címet: http://mono.eik.bme.hu/~vanko/anket/bekescsaba.htm
Geszti Tamás (egyetemi tanár, ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) Régi és új kísérletek a kvantummechanikában című előadásában abból indult ki, hogy az elektron nem golyócska, hanem hullám, majd a neutron- és az atom-interferencia kísérletekről szólt számos érdekességet említve. Végül a (fullerén)molekula hullámtulajdonságán át jutott el a lézerhűtés kérdéséig.
Radnai Gyula (egyetemi docens ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék) JÁTSSZUNK FIZIKÁT! A játékosság szerepe a fizika tanításában című előadásában először a História tudósnaptárra hívta fel a figyelmet néhány aktualitást említve. Majd azzal folytatta, hogy "Jó, játsszunk!" De kivel és hol? 2-6 év között mindenhol; 6-10 évesekkel otthon, iskolában, játszótereken; 10-14 év között társaságban, "bandában", a 14-18 évesek esetében önállóan (sport, számítógép, hangszer). Tanulni: figyelni, felelni, dolgozatot írni. Játszani: hancúrozni, szerepelni, versenyezni. A játék előnye, hogy leköti a figyelmet, élvezetes, nem külső kényszer és szeretjük csinálni. A játék veszélyei: eltereli a figyelmet, szenvedéllyé válhat, transzfer hatásként esetleg mást sem veszünk komolyan. Az általános elvek után elmondta, hogy az "utánzatok" (telefon, kulcscsomó) sokszor nem eléggé érdekesek a gyermekek számára. Végül olyan játékokat mutatott be, amelyek a rezgésekkel, a hullámokkal, a hanggal kapcsolatosak.
Horváth Ákos (egyetemi docens, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék) Rutherford kísérletei címmel tartott előadásában az eredeti kísérleteket és cikkeket ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. Életrajzi adatok után az eredeti kísérletet ismertette, majd a szórási kísérletek iskolai körülmények között való elvégzésének lehetőségét vizsgálta. Majd az exponenciális bomlástörvény hátteréről és az alagúthatásról beszélt.
Délután további három műhelyfoglalkozás szerepelt a programban.
Este Sükösd Csaba (egyetemi docens, BME Nukleáris Technikai Intézet) Magfizikai kísérletek és a chicagói fél watt című előadása az ide vezető utat ismertette részletesen. A mintegy tucatnyi jelentős eredmény helyes értelmezése nem volt egyszerű, de végül 1942. december 2-án feladták a híres táviratot: Az olasz kormányos sikeresen megérkezett az Új Világba. A bennszülöttek barátságosak.
Az előadás utáni fórumon a természettudományos vizsgatárgy kérdéséről szavaztak a jelenlévők.

Szombat. Üléselnök: Ujvári Sándor, a szakcsoport vezetőségének tagja.

Härtlein Károly (mérnök, BME Fizikai Intézet) Kísérletek - ahogy a Műegyetemen csináljuk című előadása abból indult ki, hogy a hallgatóság nem tudja követni a beállított kísérletek tempóját, ezért az eszközöket a bemutatás során állítja össze, miközben mindent megnevez. Ez jóval több idő, de a hallgatók emlékeznek rá. A konkrét kísérletekben kondenzátort vizsgált, majd ellenállás és tekercs viselkedését szemléltette előbb egyszerűbb eszközökkel, majd kétsugaras oszcilloszkóppal.
Sükösd Csaba (egyetemi docens, BME Nukleáris Technikai Intézet) Óriás kísérleti eszközök: gyorsítók (és detektorok) című előadását mentegetőzéssel kezdte: azokat az eszközöket, amelyekről beszélni fog, nem tudta elhozni - nem férnének be (ez az előadás is az iskola átrium jellegű aulájában hangzott el). A számítógépes bemutató először az ilyen jellegű kutatások céljairól, értelméről szólt röviden. Ez után képeken mutatta be az egyes eszközök működését és a megvalósításukat.
Juhász András (egyetemi docens, ELTE) Kísérletezés a tanórán - kísérletezés az érettségin című előadásában az emelt szintű szóbeli vizsgával foglalkozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-ban jelentő változás történt: a szóbeli vizsga két független részből áll: kísérleti-mérési feladat, elméleti téma. Az értékelésben az előbbi súlya nagyobb, de az értékelés kötöttsége is mérséklődött. A mérések leírása publikus! Vigyázni kell, mert vannak azonos című de lényegesen új tartalmú feladatok.
Farkas Illés (tudományos főmunkatárs, MTA - ELTE Biológiai Fizika Kutatócsoport) Hálózatok fizikus szemmel és a fizika oktatásában című előadásában először a komplex rendszer fogalmát vezette be, majd a rendszer tulajdonságait leíró szabályokra tért ki, amelyek minőségileg térnek el az elemeket leíró szabályoktól. A hálózat leírása alapvetően a kapcsolatokról szól: a csúcsokat csoportokba lehet sorolni, ami közelebb visz a hálózat egészének megértéséhez.
Délután újabb három műhelyfoglalkozás szerepelt a programban.
Este ismét Härtlein Károly kísérleteit csodálhattuk. Mágneses, fagyással kapcsolatos és vákuumos jelenségek bemutatására került sor - a délelőtti előadásban vázolt módszertannal.

Vasárnap. Üléselnök: Zsúdel László, a szakcsoport titkára.

Pálfalvi László (egyetemi adjunktus, PTE TTK Fizikai Intézet) Fizikai mennyiségek mérése a harmonikus mozgásegyenlet alapján című előadása igen komoly elméleti megalapozást igénylő témákat tárgyalt. A tehetetlenségi nyomaték mérésének elvi alapjai a Fizikai Szemle 2003. évi 4. számában található. A másik mérés a levegő adiabatikus kitevőjének meghatározását célozta.
Almási Gábor (egyetemi docens, PTE TTK Fizikai Intézet) Számítógépes mérések fizikai kísérletekben című előadása egy egyszerű kérdésből indult ki: Milyen irányban kell elhajítani egy testet, hogy a mozgása során folyamatosan távolodjék a kiindulási ponttól. A megoldásra a MathCAD program alkalmazását ajánlotta. Ezt követően a mikroprocesszorok architektúrájáról, a sebesség növeléséről szólt, majd néhány érzékelő elem problémájáról és alkalmazásáról beszélt.
A zárásban Nyerges Gyula felhívta a figyelmet arra hogy a jövő év a csillagászat éve lesz. Ujvári Sándor (a műhelybizottság vezetője) és Farkas László (az eszközbizottság vezetője) ismertette az eredményeket, Pákó Gyula köszönetet mondott a közreműködőknek, végül Kádár György rövid, de optimista zárszóval bocsátotta útjukra a résztvevőket. A jövő évi ankét várhatóan Kaposváron lesz.
Az ankétnak 166 regisztrált résztvevője, 5 amatőr kiállítója és mintegy 20 műhelyfoglalkozása volt.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló az 52. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Kaposvár, 2009. április 15 - 18.)

Ahogy az előző ankéton bejelentették az idei ankétot Kaposváron rendezték meg. Az eseményt - a résztvevőknek programfüzetként szolgáló meghívó szerint - a társulat Középiskolai Oktatási Szakcsoportja, Csillagászati Szakcsoportja, a Magyar Csillagászati Egyesület, az MTA Pécsi Területi Bizottsága Fizikai és Csillagászati Szakbizottsága, valamint Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata jegyezte. Ez az intézmény adott helyet, az egész rendezvénynek. A szállás és az étkezés a Kapos Szállodában volt.

Az ankét címe: A csillagászat nemzetközi éve 2009.

Szerda. Üléselnök: Pákó Gyula, a szakcsoport elnöke.

Délelőtt a résztvevők fogadása után és közben az eszközbemutatók berendezése volt a program. Délután Kádár György, a társulat főtitkára megnyitójában a társulat szempontjából adott tájékoztatást oktatáspolitikai kérdésekről. A Mikola-díjat Härtlein Károly kapta meg, a vándorplakettet Dézsy Zoltánné tanárnő Dudics Pál (Debrecen) kollégának adta tovább.
A nyitó előadást Brassói Sándor (OM főosztályvezető-helyettes) tartotta, amely valójában oktatáspolitikai tájékoztató volt. A bevezető előadás általános képet adott, amelyben számos érdekes részlet hangzott el, köztük az, hogy azért csak két szempontú az általános iskolai diákok mérése, hogy ne tanítsanak össze-vissza mindent
Az első szakmai előadást Balázs Lajos (az MTA doktora, igazgató, MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet) A távcső négy évszázada: Galileitől napjainkig címmel tartotta. Először a változást, a távcső szerepét taglalta, majd az előzményeket vázolta fel. Ismertetett olyan adatokat, amelyek az elsőséget érintik, és ezek tükrében értékelte Galilei tetteit. A fejlődés újabb állomásai és a megfigyelési eredmények vezettek el a modern csillagászathoz és a rádiójelek észleléséig.
Érdi Balázs (az MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE TTK, Csillagászati Tanszék) Bolygómozgások más csillagok körül címmel tartott előadásában a 2009. április 10-én érvényes adatot közölte, mely szerint 344 exobolygót ismerünk. A továbbiakban is számos adattal szolgált.
A napot oktatáspolitikai fórum zárta, amelyen - több kérdés között - a legnagyobb teret az áltudományok iskolai megjelenése, és az ellenük való küzdelem, valamint az összevont természettudomány kezelése, helyzete kapta.

Csütörtök. Üléselnök: Mester András, a szakcsoport vezetőségének tagja.

Nyerges Gyula (fizikatanár, Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola), órán elvégezhető megfigyelésekből, mérésekből adott ízelítőt, és néhány információforrást javasolt az induláshoz (tudasbazis.csillagaszat.hu). A Csillagászat a fizikaórán - Egyszerű mérések, segédanyagok című előadásblokk másik előadója, Szatmáry Károly (docens, Szegedi Tudományegyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék) a Galilei Csillagászati Diákvetélkedő ismertetését állította középpontba (astro.u-szeged.hu), de néhány további hasznos adatot (lásd a honlapot!) is közölt
Hegedűs Tibor (PhD, igazgató, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete, Pécsi Tudományegyetem, Csillagászati Külső Tanszék) Érdekes optikai jelenségek a csillagászatban címmel tartott előadása a bolygólégkörök miatt, a Naprendszerben, a csillagok közelében, illetve a csillagközi térben lejátszódó jelenségekkel foglalkozott. Külön kitért a földi légkör hatásaira, a Mars fényszórásos és törési jelenségeire, megemlítette a Vénusz légkörének felfedezését, végül a Naprendszer fedési jelenségeit (átvonulások) említette.
Oláh Katalin (az MTA doktora, tudományos tanácsadó, MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet) Napaktivitás és klímaváltozások című előadása a Nap jelenlegi unalmas állapotából indult ki. Elemezte a napciklusokat különféle időtávlatokban, és az ezekből adódó lehetséges következtetéseket, kételyeket. Felhívta a figyelmet a jóslatok, valamint a mérési módszerek és a trendek közötti összefüggésekre. Kitért - többek között - a széndioxid kérdésére éppúgy, mint a vulkánkitörések hatásaira is.
Kádár György (az ELFT főtitkára, tudományos tanácsadó, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet) Mágneses terek a csillagközi térben című előadásában abból indult ki, hogy a csillagászat majdnem egyetlen eszköze az elektromágneses hullámok, a fotonok vizsgálata. Már sok dolgot tudunk, de még csak arra a kérdésre tudunk választ adni, hogy Milyen? Nem tudjuk kielégítően megválaszolni a következőket: Hogyan? Mikor? Miért? Néhány mérési lehetőség felvázolása után az azokból adódó következtetéseket tekintette át, végül a megválaszolandó kérdésköröket mutatta be azzal, hogy a csillagász-fizikusoknak lesz feladatuk hosszabb távon is; küldjük tehát a tehetségeket!
Délben a kiállítók bemutatkozására, az eszközbemutató megnyitására és megtekintésére került sor.
Délután négy műhelyfoglalkozásra került sor, este pedig Härtlein Károly mutatott be kísérleteket.

Péntek. Üléselnök: Farkas László, a szakcsoport vezetőségének tagja.

Sükösd Csaba (egyetemi docens, BMGE Nukleáris Technikai Intézet) Neutron az ősrobbanásban című előadását az evolúciós túlélés kulcsával, az előrelátással indította. Ehhez a múlt ismeretére van szükség, mert a modell jóságát is ezzel lehet ellenőrizni. Ennek alapján vizsgálta meg, milyen volna az Univerzum, ha a neutron tömege egy ezrelékkel eltérő volna. Úgy tűnik, hogy a neutron tömege ezreléknél pontosabban van finoman hangolva. Talán az LHC kísérleti eredményei adnak választ arra, hogy miért?
Kolláth Zoltán (tudományos tanácsadó, MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete) Csillagoségbolt-park a Zselicben című előadását elsötétítéssel kezdte. A fényszennyezés és a láthatóság kérdését elemezte, majd ismertette a hely különleges adottságait a megfigyelések szempontjából. Közben számtalan érdekes kérdést érintett, és képet mutatott a természethez való viszonyunkról.
Horváth Dezső (a fizikai tudományok doktora, MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet) A CERN óriási részecskegyorsítója és kísérletei című előadásában előbb a gyorsítókról és az elvégezhető kísérletekről adott áttekintést, majd az LHC céljával és bemutatásával folytatta. Kitért a kezdeti sikerek után történt hibára és a javítás nehézségeire is. A tervezett folytatás után a részecskefizika hasznát mérlegelte.
Délben kaposvári séta, délután további három műhelyfoglalkozás szerepelt a programban.
Este kirándulást tettünk a Csillagoségbolt-parkba, helyszíni vacsorával.

Szombat. Üléselnök: Zsúdel László, a szakcsoport titkára.

Trócsányi Zoltán (akadémikus, Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszék) Sötét anyag a Világegyetemben és a laboratóriumban című előadása a fogalom eredetével indult. A fénylő anyag látszik, de honnan tudjuk, hogy létezik sötét anyag? A gravitációs hatás alapján vettük észre; látható anyag tömege nem elegendő a galaxis stabilitásához. A gravitációs lencsehatás alapján a közeli környezetünkben mintegy háromszoros, a távoliban tízszeres tömegarány adódik a sötét anyagra a láthatóval szemben.
Sükösd Csaba (egyetemi docens, BME Nukleáris Technikai Intézet) A négy kölcsönhatás és a csillagok című előadását egy levezetéssel kezdte: a csillag tömegének, sugarának és hőmérsékletének kapcsolatát adta meg. Ezután a gravitációs, az elektromágneses, az erős és végül a gyenge kölcsönhatás szerepét mutatta be a csillagok élete során. Ezek miatt olyan hosszú életű a Nap és csodálatos a világ!
A zárásban Farkas László (az eszközbizottság vezetője) és Ujvári Sándor (a műhelybizottság vezetője) ismertette az eredményeket, Pákó Gyula köszönetet mondott a közreműködőknek, végül Sükösd Csaba rövid zárszavában a természettudományos ismeretek miatti felelősségérzetet emelte ki.
Az ankétnak 130 regisztrált résztvevője, 7 amatőr kiállítója és mintegy 27 műhelyfoglalkozása volt.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló az 53. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétról
(Miskolc, 2010. június 26 - 29.)

Ahogy az előző ankéton keringő hírek alapján már sejteni lehetett, az idei ankétot Miskolcon rendezték meg. Az eseményt - a résztvevőknek adott reprezentatív kiállítású program szerint - az Oktatási Minisztérium, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Miskolci Egyetem, a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola, a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a társulat Középiskolai Oktatási Szakcsoportja és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csoportja jegyezte. Az egészségügyi szakközépiskola adott helyet az egész rendezvénynek, a szállás a kollégiumban volt. A szokatlan időpont oka az akkreditációs folyamat elhúzódása volt.

Az ankét címe: Nanofizika - lézer - oktatás.

Szombat. Üléselnök: Mester András, a szakcsoport kinevezett elnöke. Délelőtt a résztvevők fogadása után és közben az eszközbemutatók berendezése volt a program. Délután a vendéglátók köszöntése után Kádár György, a társulat főtitkára nyitotta meg az ankétot. A Mikola-díjat Honyek Gyula István kapta meg, a vándorplakettet Dudics Pál (Debrecen) tanár úr Petróczi Gábor (Kazincbarcika) kollégának adta tovább.

A nyitó előadást Bársony István (KFKI Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, igazgató) tartotta Nanotechnológia címmel, amelyet azonnal kiegészített: ...avagy mit takar a fogalom? Az előadás Feynmann 1959-ben tett jóslatából indult ki, majd a kis méretekből adódó újdonságok és problémák tárgyalása után a sajátosságokra és az alkalmazásokra is kitért.
Horváth Zsolt Endre (KFKI Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, tudományos tanácsadó) Szén nanoszerkezetek vizsgálata pásztázószondás módszerekkel címmel tartott előadása szintén fogalmi tisztázással indult; szerinte a nanotechnológiák megnevezés valójában csak többes számban értelmes. A nanotudomány nem egyszerű miniatűrizáció, mert - a kis méretek miatt - új jelenségek lépnek fel. A pásztázó alagútmikroszkóp (STM) valójában nano-varázspálca.
Kádár György (KFKI Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadó, az ELFT főtitkára) A Casimir-effektus címmel "önkényes irodalmi válogatást" adott. Hendrik Casimir (1909÷2000) 1948-ban megjósolta a "semmiből jövő" erőt. Ezt a fémek közötti, a sugárnyomás miatt fellépő erőt 1998-ban sikerült kimérni is gömb és síklap között.
A napot Kormos Vilmos (Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Közoktatási és Kulturális Főosztály, főosztályvezető) Miskolc a nyitott kapuk városa című előadása zárta, amely a város történetével, közelmúltjával és jelenével foglalkozott. Ezekből vezette le a mai céljaikat.

Vasárnap. Üléselnök: Csiszár Imre, a szakcsoport vezetőségének tagja.

Szabó Gábor (SZTE Optikai és Kvantummechanikai Tanszék, egyetemi tanár) A lézer fél évszázada című előadása igen átfogó képet adott az előzményekről és arról, hogy a mérnők és a kutató fizikus munkájának összekeveredése miként vezetett - többek között - a lézer megszületéséhez. Gondolatmenete a különféle eszközök felfedezésén át a mai megoldásokig ívelt.
Dombi Péter (KFKI, MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, tudományos munkatárs) ELI (Extrme Light Infrastructure) címmel tartott előadása a magyar sajtóban "szuperlézer" cím alatt megjelent témáról szólt. Először az idő- és a távolságléptéket mutatta be, majd a most elérhető 1022W/cm2 teljesítménysűrűségről és az alkalmazásokról szólt. Végül az uniós projektről, a tagállamok részvételéről és a magyar szerepvállalásról beszélt.
Ignácz Ferenc (SZTE Optikai és Kvantummechanikai Tanszék, tudományos munkatárs) Lézerek orvosi alkalmazása című előadása a olyan alkalmazásokról szólt, amelyek során a páciens közvetlen kapcsolatba kerül a lézerrel. A fizikai jellemzőktől függő hatások kapcsán a jogszabályi előírásokról, az orvostechnikai minősítésről beszélt. Összegzésként megállapította, hogy a hatás a lézer jellemzőitől és a kezelt szövet tulajdonságaitól függ.
Délelőtt az eszközbemutató megnyitására és megtekintésére került sor.
Délután három műhelyfoglalkozásra került sor, amelyet öt közül lehetett kiválasztani.

Hétfő. Üléselnök: Ujvári Sándor, a szakcsoport vezetőségének tagja.

Pungor András (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, Nanotechnológiai Kutató-intézet (BAY-NANO), igazgató) A BAY-NANO sztori és kutatási irányok című lelkes előadása az 1993-ban indult intézethálózat viszontagságos indulásáról, létrejöttéről és jelenlegi működési kereteiről, feltételeiről szólt. Végül ízelítőt adott a kutatás irányairól és kereteiről is.
Hegman Norbert (BAY-NANO Nano-meteorológia Osztály, tudományos munkatárs) Barangolás a nanométerek világában című előadását a besugárzott anyag(minta) által "előállított", valójában kódolt kép értelmezésével indította. A különféle módszerekkel létrehozott képek a minta szerkezetére utalnak, amelyekkel az anyag más-más tulajdonsága vizsgálható. Végül a módszerek technikai problémáit taglalta.
Pungor András (BAY-NANO, igazgató) Egy kis AFM történelem című előadásának "A félreértett mérések világa" alcímet adta. Valójában ugyanis "Scanning Force" kölcsönhatásról van szó, de az elnevezés már elterjedt. A módszert a számítógépes képalkotás tette lehetővé, de az eredmény sok dologtól - így például a tű nyomáserősségétől és a pásztázás irányától is - függ.
Kőhidai László (BAY-NANO Kemotaxis Munkacsoport, tanácsadó; Semmelweis Egyetem Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, egyetemi docens) Sejtélettani paraméterek vizsgálata impedancia alapú mérésekkel című előadásában az elméleti alapok említése után arról szólt, hogy az alkalmazott frekvencia és az elektródok mérete döntően befolyásolja azt, hogy mit tudunk mérni. Valójában az időbeli impedanciagörbék teszik lehetővé a biológiai működés elemzését.
Demeter Béla (BAY-NANO Innovatív Medicina Laboratórium, tudományos munkatárs; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Idegsebészeti Osztály, adjunktus) Innovatív medicina kutatások című előadásában a laboratórium céljaként a meglévő eszközök és technológiák fejlesztését és új eszközök létrehozását adta meg. A kórházi fertőzések megelőzésével és az agyi mikroelektródák fejlesztésével foglalkozott részletesebben.
Krállics György (BAY-NANO Nano-alakítási Osztály, osztályvezető) Hogyan készítsünk nanoszerkezetű fényes anyagokat makroszkópikus méretben? című előadását a mérettartománnyal kezdte. Lemezekről, rudakról, csövekről lehet szó, amelyekben a szemcseméret csökkentése a cél. Számos technológia problémáit és eredményeit említette meg.
Beke Dezső (DE Szilárdtestfizikai Tanszék, egyetemi tanár) Nanodiffúzió című előadásában a Fick-törvényekből indult ki, és eljutott az aszimmetrikus diffúzióig. Ilyenkor bizonyos anyagok esetében a határfelület tolódik el, ami nano-folyamat.
Délben meglátogattuk még a BAY-NANO kutatóintézetet.
Délután négy műhelyfoglalkozásra került sor, amelyet hét közül lehetett kiválasztani.

Kedd. Üléselnök: Zsúdel László, a szakcsoport titkára.

Juhász András (ELTE Anyagfizikai Tanszék, egyetemi docens) Motivációs Kísérletek című előadása a feladatmegoldás motiválására szolgáló kísérleteket mutatott be, illetve ismertetett, és vázolta azok módszertani alkalmazását.
Honyek Gyula (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, vezető tanár) és Juhász András Paradigmaváltás a fizika tanításában címmel két önálló előadást tartott. A készülő kerettantervek szerzői eltérő álláspontú szemléletváltást vázoltak fel; előbbi pesszimistább, utóbbi optimistább volt.
Radnóti Katalin (ELTE Anyagfizikai Tanszék, főiskolai tanár) A felsőoktatásba belépő hallgatók tudásszintje címmel tartott előadásában előbb az érettségi vizsga szerepével foglalkozott, majd a szintfelmérő dolgozat feladatainak megoldásában elért eredményeket taglalta.
A zárásban Farkas László (az eszközbizottság vezetője) és Ujvári Sándor (a műhelybizottság vezetője) ismertette az eredményeket, Mester András köszönetet mondott a közreműködőknek, végül Kádár György rövid zárszavában örömét fejezte ki, hogy jelen lehetett, remélte, hogy az új kormányzat az oktatásra jobban figyel. Végül bejelentették, hogy a jövő évi ankét Sárospatakon lesz.
Az ankétnak mintegy 100 regisztrált résztvevője, egyetlen amatőr kiállítója és 12 műhelyfoglalkozása volt.

Taralomjegyzék - Főlap

Fizikatanároknak

Beszámoló az 54. Országos Fizikatanári Ankétról
(Sárospatak, 2011. március 12 - 15.)

Ahogy az előző ankéton bejelentették, az idei ankétot Sárospatakon rendezték meg. Az eseményt - a résztvevőknek adott program szerint - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak Város Önkormányzata, valamint a társulat Középiskolai Oktatási Szakcsoportja, Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csoportja jegyezte. A gimnázium adott helyet az egész rendezvénynek, a szállás a főiskolai kollégiumban volt.

Az ankétnak most kettős címe volt: A fizikatanítás helyzete, módszertani kérdések, illetve 2011 Az Atommag Centenáriumi Éve.
Az egyes napok a témáik megadásával voltak címezve, rendre az alábbi címekkel.
- Megnyitó, atomfizika, műhelyfoglalkozások
- Az előző 100 év fizikájából, műhelyfoglalkozások
- Fizika oktatása, módszertani problémák
- Zárás

Szombat. Üléselnök: Mester András, a középiskolai szakcsoport kinevezett elnöke. Az üléselnök köszöntötte a vendégeket, bemutatta az elnökséget, és tájékoztatta az ankét résztvevőit, hogy a két szakcsoport közösen szervezte meg az ankétot. Utána Kádár György, a társulat főtitkára nyitotta meg a rendezvényt, melynek során a tanárok különleges helyzetéről, az utánpótlásról szólt, és számot adott az ankétokon való saját részvételeiről. Ezt Aros János polgármester úr és Tóth Tamás igazgató úr köszöntője követte. A Mikola díjat az általános iskolás tanárok közül Krakkó László (Tát – Komárom Esztergom megye) a középiskolások közül Theisz György (Székesfehérvár) kapta meg, a vándorplakettet Petróczi Gábor (Kazincbarcika) tanár úr Mester András (Miskolc) kollégának adta tovább.

A nyitó előadást Patkós András (ELTE, tanszékvezető egyetemi tanár) tartotta A Rutherford-szórástól az LHC-ig - "Rombolás" és harmónia a mikrovilágban címmel a magfizika kezdeteitől indulva az öt nagyságrenddel kisebb méretek elérést és a további eredményeket egykori tanárával, Kugler Sándorné tanárnővel folytatott levelezése bemutatásával tette személyessé. Az LHC 2010-es adataitól a felbontás újabb ezerszeres javulását várjuk, míg a 2014-15-ös eredményektől a kvarkok összetételére vonatkozó válaszokat reméljük.
Csanád Máté és Veres Gábor (ELTE, mindketten adjunktusok) eredményeit - akadályoztatásuk miatt - szintén Patkós András professzor úr ismertette. A Kis Ősrobbanások című bemutató a protonok és a neutronok születésétől a háttérsugárzás keletkezésén át több részletet is érintett. Igazi szenzációnak az ólom ólom ütközés elemzésének alig egy hetes eredményeiről tájékozódhattunk.
Szabó Gábor (SZTE, egyetemi tanár, rektor) A szegedi fizika 100 éve címmel az egyetem történetéből kiindulva nagy mennyiségű (természetesen fizikatörténetre vonatkozó) adatot közölt, bemutatva ezek legérdekesebb összefüggéseit is.
Délután az Eszközkiállítás megnyitóját a szakcsoportok tisztújítása (választás) követte.
Varga Zoltán (NEFMI, főosztályvezető) Új elemek az oktatásban című előadása ismertetővel kezdődött, majd kérdésekre adott válaszok következtek. A pénz, a támogatás, az érettségi és a tehetséggondozás került legtöbbször szóba.
Murányi Zoltán (EKF, tanszékvezető főiskolai tanár) Látványos kémiai kísérletek fizikatanároknak címmel tartott bemutatója valóban varázslatos látványt nyújtott - némi értelmezésekkel.
A nap kettő műhelyfoglalkozással zárult, amelyet hét közül lehetett kiválasztani.

Vasárnap. Üléselnök: Ősz György, az ácsi Jókai Mór Általános Iskola (Komárom-Esztergom megye) nyugdíjasa. A reggeli köszöntés után ismertette a társulat idei díjazottjait (Ericsson-díj, Rátz Tanár Úr Életműdíj).

Molnár Miklós (SZTE, nyugalmazott egyetemi docens) "... e jóképű szívélyes szőke lord... avagy a Krokodil" című gazdagon illusztrált, sok adatot felvonultató előadása Rutherford élettörténetének érdekes, személyes momentumait villantotta meg.
Sükösd Csaba (BME NTI, tanszékvezető egyetemi docens) Rutherford kísérletei és hatásai című előadása először a 19. század kémiai és fizikai eredményeit és ezek következményeit vette számba. Rutherford és munkatársai szellemes kísérlete során "100 éve visszapattant néhány alfa-részecske, és ettől megváltozott a világ" - zárta mondandóját az előadó.
Bajsz József (MVM Paksi Atomerőmű Zrt., főosztályvezető) Csernobil után 25 évvel című előadása a kiváltó okokat és a változásokat taglalta, majd kitért a szovjet elemzések hiányosságaira. Végül a nemzetközi kezelést és a létrejött nemzetközi biztonsági rendszert ismertette.
Itt kisebb változás volt a kiadott programhoz képest. Sükösd Csaba és Bajsz József a két nappal előbbi japán reaktorbaleset legfrissebb részleteiről tájékoztatta a résztvevőket.
Radnóti Katalin (ELTE, főiskolai tanár) Marie Curie kísérletei címmel a kutató előéletéről és a tudományos munka körülményeiről szólt. Ezek tükrében értékelte a felfedezéseit.
Délután öt műhelyfoglalkozásra került sor, amelyet tizenhét közül lehetett kiválasztani.
A vacsorát sokszínű kulturális program követte.

Hétfő. Üléselnök: Üléselnök: Pápai Gyuláné, a Fertődi Általános Iskola nyugdíjasa.

Papp Katalin (SZTE, egyetemi docens) Kisgyermekek természettudományos érdeklődésének felkeltése című előadását Lánczos Kornéltől származó idézettel indította: "A zsenihez a gyerek áll a legközelebb." Kifejtette, hogy a cím tulajdonképpen rossz: nem felkelteni kell, hanem megtartani kellene, elérni, hogy az iskola ne ölje ki. Számos interneten elérhető adatot mutatott be a témáról, végül kiemelte, hogy a gyerekek szívesen mutatnak be (egymásnak is) kísérletet, az pedig külön figyelmet érdemel, hogy a rajz, a dolgok lerajzolása igen fontos számukra.
Radnai Gyula (ELTE, nyugalmazott egyetemi docens) "Az első Solvay konferencia" című előadása a helyszín, a kor (Brüsszel, 1911. november 3.), a névadó és a körülmények bemutatásával kezdődött. Számos részlet mellett bemutatta a konferencia alapelveit, a szervezést és a résztvevőket. Ennek során - irodalmi példával bemutatva - kitért arra, hogy fizikát igen nehéz úgy tanítani, hogy a történet szereplőit, a fizikusokat kihagyjuk. A konferencián Planck fő (kutatási) témákat javasolt.
Bigus Imre (nyugalmazott középiskolai tanár) A fizikaoktatás hagyományai Sárospatakon címmel egy 300 éves történetet ismertetett, amely valójában tavaly lett volna aktuális, de úgy látszik, hogy Patak mindig Miskolc után következik - utalt a 38. és 39. ankét helyszíneire. Az előadásban főleg a helyi oktatás módszertani eredményei voltak érdekesek.
Härtlein Károly Legújabb kísérleteim címmel (a behatárolt időkeretben) ismét látványos, és szokatlan kísérleteket mutatott be, felhívva a figyelmet néhány szélsőséges paraméterre.
Ebéd után Farkas László (az eszközbizottság vezetője) értékelte a kiállítást és ismertette az eredményeket. Ujvári Sándor (a középiskolás műhelybizottság vezetője) az általános iskolai szakcsoport részéről Pápai Gyulánéval közösen értékelte a műhelyeket. Mindketten köszönték a műhelyvezetők felkészülését és a bírálatban résztvevő kollégák munkáját, elmondták, hogy nehéz a kétféle (általános iskolai és középiskolai) hagyományokat összeegyeztetni. Így a bizottság értékelése szerinti és a közönségszavazás szerinti eredményeket egyaránt díjazták. Kérték, hogy a szereplők küldjenek ismertetőket a Fizikai Szemlének.
Mester András szerint öröm, hogy sok fiatal arcot látni, és külön öröm, hogy nyugdíjasok is vannak. Megköszönte a régi vezetőségek munkáját, és bejelentette, hogy a jövő évi ankét minden bizonnyal a Duna másik partján lesz. Végül köszönetet mondott a vendéglátók munkájáért.
Az értékelést Tóth Tamás zárszava követte, melyben megköszönete minden kollégája és a társulat munkáját. Délután - késő estig tartó - kirándulás volt a program.
.

Kedd. Üléselnök: Farkas László, a középiskolai szakcsoport tagja.

A hivatalos zárás után tartott helyi ünnepségre várták az ankét résztvevőit is.
Az ankétnak mintegy 130 regisztrált résztvevője, 24 műhelyfoglalkozása számos amatőr és néhány hivatásos (céges) kiállítója, valamint néhány bemutatót tartó vendége volt.

Taralomjegyzék - Főlap