Témaválasztás, terjedelem
A kiírásban szereplő témák a pályázat kereteit adják meg.
Ezek közül egyet kell választani, és csak azzal kell
foglalkozni, azt kell kidolgozni. Nem szabad a kiválasztott
témától eltérő dolgokat belekeverni a szövegbe, mert az
"testidegen" része lesz a pályamunkának. A kevesebb gyakran
több!
Ide (is) kapcsolódik a terjedelem kérdése: ennek - az
általános iskolás korosztály számára - felső korlátja van;
"illetlen" dolog túllépni ezt.
Személyesség, személyes kötődés
A kiírásban rendszerint szerepel, hogy a pályázatban
"kedvenc" dolgokról is lehet írni. Érték a választott téma iránti
elkötelezettség, a személyes viszony, az érdeklődés és a saját
munka (kísérletezés, mérés vagy eszköz, játék megépítésének)
bemutatása.
Fogalmazás, nyelvi megformálás
Ne vegyünk át szó szerint mások által írt, másutt megjelent
(például az interneten található) szövegrészeket. Az így
"összevágott" szöveg stílustalan, "szétesik"; hivatkozásai,
utalásai hibásak lesznek, ezért nehezen olvasható.
Különösen veszélyes olyan szöveget szó szerint átvenni,
amely általunk kevéssé ismert (szak)területről szól. Ilyen
esetben a szakszerűtlenség nevetségessé teszi írásunkat. Az
"idegen", kevéssé ismert témáról ezért nem jó részleteket
"átvenni", jobb, ha éppen csak megemlítjük a témát, vagy - ha
nagyon szükséges - idézetként veszünk át egy szövegrészt.
A szöveg nyelvi megformálására is ügyeljünk! A kész
szöveget olvassuk el egészében, mert a pályamunkát a
versenybizottság is ilyen módon fogja értékelni!
Szövegtagolás, cím és oldalcímek
A címlapon mindenképpen szerepeljen a nevünk, a pályázat
(általunk adott vagy választott) címe, az iskola neve és székhelye
(elég a település neve), az osztáy (évfolyamunk) száma! A
pályázat (kiírásban szereplő) címe itt nem kell, de ha mégis
felírjuk, akkor azt feltétlenül tegyük idézőjelek közé!
Ne adjunk Mi is az a...? jellegű címeket!
Ez tudálékosságot sugall, és felveti annak gyanúját, hogy a
szerző maga sem tudja, mit akar, vagy mit kellene az adott
témáról írni. Helyette egyszerűen a szóban forgó dolog neve
lehet az oladalcím, esetleg kiegészítve valamilyen ismertetési
szemponttal, például: szerkezete, jellemzése, bemutatása,
tulajdonságai.
Gondoljuk át jól a szövegünk tagolását! A jól
tagolt szöveg olvasása, és a részleteik keresése is
könnyebb.
Formátum, gépelés
A szövegszerkesztővel készített és kinyomtatott dolgozatok
esetén ma már elvárás a sorkizárt (jobbszél kiegyenlített)
formátum. Tessék tehát bekapcsolni a sorkizárást!
A kiemelések használatában legyünk mértékletesek! A gépelés
során legyünk figyelmesek, ne feledjük el a különleges formátumú
részek beállításait beírni (például kitevő, alsó index) és
ellenőrizni az eredményt!
A képek, ábrák és egyéb dokumentumrészek azonosítását a
megfelelő helyre írjuk, és a szövegben ugyanígy hivatkozzunk
ezekre! Célszerű a hivatkozásokat (például vastagítással)
kiemelni.
Lehetőleg a Times New Roman betűtípust használjuk, ezt
a legkönnyebb olvasni! Ne használjunk 12 pontnál kisebb
betűméretet (ez nem csökkenti a terjedelmet), mert nehéz
olvasni! (Ez más pályázat esetén is megfontolandó szempont!)
A nevek pontos írása, helyesírás
Gyakori (hiba), hogy egy pályázatban ugyanaz a név
többféleképpen is szerepel, azonban az okról nem esik szó.
Ha a különféle források eltérő írásmódot használnak, akkor
erre ki kell térni, majd az egyik változatot kell használni az
egész szövegben. A nyelvi szabályok, a helyesírás szabályainak
betartása itt is kötelező!
Az összetett mondatokból gyakran kimaradnak az írásjelek
(vessző, pontosvessző, kettőspont), ami a mondatot félreérthetővé
teszi. Pedig a korszerű szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrzői
az ilyen jellegű hibákat és az egyszerű elírásokat is nagy
biztonsággal jelzik. Ezt tessék kihsználni!
Irodalom, könyvészeti adatok, hivatkozás
Tudományos igényű munkák esetén a szakmai irodalomra
való hivatkozás elengedhetetlen feltétel, ugyanakkor szigorú
szabályok kötik.
Tudományos jellegű írásokban - kivételes esetektől
eltekitve, ilyen például a monográfiák esete - egynél több
forrás megadása szükséges. A versenyen ezek egyike a tankönyvünk
is lehet!
Az irodalomjegyzéknek nem célszerű különféle neveket adni,
mert ezek felesleges kötöttségeket fejeznek ki; például
"Felhasznált irodalom", "Ajánlott irodalom". Az ilyen megadás
jogviták alapja is lehet. A felsorolás címeként elegendő
annyi, hogy "Irodalom".
Irodalom megadásában kötelező megadni a szerző nevét,
a mű címét, a kiadót és a kiadás évét. Ha a műnek van
valamilyen különleges sajátsága (tankönyv, egy sorozat tagja,
folyóirat vagy különleges, alkalmi kiadvány cikke), akkor ezt
is fel kell tüntetni.
Az internetes forrás esetén a honlap címén kívül a
letöltés időpontját (legalább a napját) is meg kell adni.
Az irodalomjegyzéket sorszámozni kell.
A versenybizottság kedvezőtlen tapasztalatai miatt
külön lapon foglalkozunk más munkákból
átvett szövegek,
idézetek korrekt kezelésével. Kérjük a kollégákat,
hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések értelmezésében
legyenek a diákok segítségére!
Nem értékelhető sokra az olyan pályázat, amely egy vagy
néhány internetes forrás anyagának egyszerű összevágásával jött
létre (esetleg a források megadása nélkül), mert ez nem
tekinthető saját munkának. Az ilyen szövegek forrása ma már
elég könnyen felderíthető.
Kísérlet elvégzése, eszköz építése, ezek ismertetése
Igazán nagy értéke a pályázó által elvégzett kísérletnek,
az általa megépített eszköznek van. Ilyenkor a kísérlet, az
eszköz teljes leírását várjuk, amelybe az előkészületek és a
sikertelen próbálkozások, a buktatók is beletartoznak. A saját
kísérletet, mérést, az eszközt és annak megépítését fényképpel
dokumentálhatjuk, a mérésnek pedig legalább a fő adatait adjuk meg!
Ha a pályázó - például kedvenc kísérletként - egy általa el
nem végzett, látott vagy leírásból megismert kísérletet ismertet
pályázatában, akkor ezt feltétlenül jelezze, mert ilyenkor más
elvárások érvényesek a leírással szemben.
Szóbeli "védés"
A pályamunka szóbeli védése az ismertetéssel, bemutatással kezdődik.
Ez legyen tömör, de mutassa be a témát és az elvégzett munkát!
A védés értékelésében szempont a jó fellépés, a pontos fogalmazás és
a téma mélységének ismerete is. A csak felületesen ismert részletekre
nem kell kitérni, de ha ez elkerülhetetlen, akkor érdemes a versenyzőnek
azonnal jeleznie, hogy ezzel alaposabban nem foglalkozott. A saját munkát
viszont feltétlenül ki kell emelni, utalva a nehézségekre, buktatókra, az
eredményre és az esetleges kudarcokra is.
A számítógépes bemutató (prezentáció) használata rendszerint nagyon
meggyőző; ezt érdemes kihasználni. Az egyszerű, teremben is bemutatható
kísérletet viszont jobb élőben elvégezni.
Ügyelni kell az időkeret betartására, és a zsűri kérdéseire is rövid,
tömör válaszokat kell adni. Az nem nagy probléma, ha a versenyző valamely
kapcsolódó részletet nem ismer, de egy (szakmai) tévedés az egész
munkájára árnyékot vethet.